Mesterséges intelligencia (AI) – gondolkodnak, terveznek, döntést hoznak
A mesterséges intelligencia, vagy más néven AI, a mostani években kapott nagyobb hype-ot, úgy tűnik ez a tendencia töretlenül folytatódik, kihatással életünk szinte minden területére, munkánkra, vagy épp szórakozásunkra. Ha valaki előtt ismeretlen lenne ez a technológia, lényegében az AI olyan összetett számítógépes rendszerekre vonatkozik, amelyek az emberi intelligencia utánzására épülnek, különböző feladatokat végeznek, mint például a képek, beszédek vagy akár érzelmek felismerése. Értelmezik a körülöttük lévő világot, tanulnak, különböző algoritmusokon keresztül teljesítenek sokkalta gyorsabban, pontosabban olyan feladatokat, mint amire egy ember egyáltalán képes lehetne.
Az, hogy mennyire meghatározza egy ember életét, jól mutatja, hogy például 6 amerikaiból 5 használ valamilyen AI alapú szolgáltatást a mindennapjaiban, nagy népszerűségnek örvendenek a navigációs alkalmazások (Google Maps, Waze), streaming szolgáltatások, virtuális személyi asszisztensek (Google Assistant, Apple-Siri, Amazon – Alexa). Az utóbbiakat egy felmérésben még meg is versenyeztették, kiderült a Google asszisztense adta a legtöbb helyes választ, míg az „összecsapás” vesztese az Apple Sirije lett.
A fogyasztói használat mellett nagy hasznát veszik különböző üzleti kockázatok felmérésében, energiahatékonyság növelésére, pénzügyi megtakarítási folyamatokban. Illetve érdekes módon már a tömegközlekedésben is, például a vonatok menetrendjének ütemezésére.
Nem elhanyagolható része az automatizálás, ami az emberi erőforrás háttérbe szorulását eredményezheti a munkahelyeken. A szakértők véleménye természetesen eléggé megoszlik e téren, egyesek szerint 2030-ra akár 73 millió munkahely kerülhet veszélybe, mások szerint 2020-ra 23 millióra emelkedhet a munkahelyek száma, főleg olyan területeken mint például a fejlesztés, programozás, tesztelés, support, karbantartás.
Gépi tanulás – Machine Learning (ML)
Fontos említést tenni az AI egyik ágáról, amely szintén nagy
fejlődést mutatott az elmúlt években.
A gépi tanulás
segítségével a számítógépeket úgy programozzák, hogy
olyasvalamit tanuljanak meg, amit eredetileg nem programoztak bele:
szó szerint megtanulják, adatok elemzésén, egy adott minta
felismerésén keresztül. Képes végrehajtani egy feladatot, vagy
megoldani egy problémát anélkül, hogy konkrét lépésekre
utasítanánk. Tanulnak, még hozzá saját tapasztalataikból, akár
csak mi emberek.
Fogyasztói oldalról nézve befolyással van a webes keresési eredményekre, valós idejű hirdetésekre, hálózati behatolás észlelésére. Ennek piaca becslések szerint 2022-re 8,81 milliárd dollárra emelkedik. Nem mellesleg munkahely teremtő képessége is van, ami jóllehet ellentmondani látszik a fentebbi bekezdésnek, azonban a LinkedIn szerint, amely a világ egyik legnagyobb üzleti közösségi hálózata, a gépi tanulási munkakörben meghirdetett állások a top feltörekvő foglalkozások között vannak. Amerikában 2017-ben egy mérnöki medián fizetést 106,226 dollárban határoztak meg.
Blokklánc technológia
A blokklánc (angolul blockchain) nem új kifejezés IT körökben, először a Bitcoin kapcsán került előtérbe, mint a kriptonvaluta legnagyobb technikai újítása. Lényegében egy digitális főkönyv, amely rögzíti az összes tranzakciót, metaadatokat, lényege , hogy minden egyes tranzakciót, vagy adatot egy adott blokkban tárol el, amiből aztán egy újabb blokk képződik, ami ugyanakkor vissza is hat az előző blokkra, végül ennek mentén egy sorba rendezett láncot kapunk. Mivel bárki csatlakozhat a hálózathoz, hitelesíti a korábbi adatokat, így mindenkinél képződik egy blokk, egy digitális hitelesítés. A „meghekkelése” a rendszernek szinte kizárt, ha megpróbálna valaki egy tranzakciót megváltoztatni, vagy netán a könyvelést manipulálni, gyakorlatilag egy blokkot változtatna meg, de ezt még számos más felhasználóknál is meg kellene tennie, akik viszont rendelkeznek az eredeti láncolat nyilvántartásával, vagyis a csalás kizárt.
De persze ez nem csak pénzügyi területen lenne hasznos, előrejelzések szerint nagy hasznát vennék az egészségügyben:
„megszűnnének a betegéletút során tévesen regisztrált vizsgálatok és a TAJ-számmal való visszaélések. Ha ugyanis a vizsgálatokat digitális aláírással kellene jóváhagynia a betegeknek, a rendszer transzparens, visszakövethető és megmásíthatatlan lenne…”
Bankszektorban, Ingatlan nyilvántartásoknál, gépjármű adás vételnél és még számos területen egyszerűbbé és nem mellesleg biztonságosabbá tenné a szerződéskötéseket és garantálná a biztonságot.
Meglátjuk mit hoz a jövő, de abban biztosak lehetünk, hogy az említett ágazatok rohamszerű fejlődése nagy hatással lesz társadalmunkra.