Okosautó

 

Az elmúlt években egyre több helyen bukkannak fel különböző hírek az okosautókról.

“A kezdetben szürreálisnak tűnő elképzelés egyre közelebb kezd állni a valósághoz.”

 

Míg néhány éve még a szélvédőre vetített navigáció jelentette az innovációt, manapság azonban már szinte karnyújtásnyira vagyunk a sofőr nélküli járművektől.

“Az első komolyabb fejlesztéseket ez irányba a Google indította el, de azóta több nevesebb autógyár is csatlakozott (VW, Toyota) hozzájuk.”

A prototípusok megjelenéseiből ugyan még korai messzemenő következtetéseket levonni, de az látható, hogy ha a technológia megérett a sorozatgyártásra, alapjaiban fogja megváltoztatni a közlekedés iparágát.

“Az Egyesült Arab Emírségekben már napjainkban is elindult egy közlekedésfejlesztési stratégia melynek fő célja, hogy 2030-ra minden negyedik autó már sofőr nélkül működjön.”

 

 A gondolat valójában innovatív és talán ijesztő is egyszerre. Ezt jól szemlélteti az alábbi videó is, amelyben a Tesla a jövő taxiját mutatja be:

 

Okoseszközök az egészség szolgálatában

 

 

Erről a témakörről oldalakat lehetne írni, annyi változás van nap mint nap, de nézzük az idei legfontosabbakat, ebben nagy segítség volt a http://mediq.blog.hu oldal is.

 

• A Goolge nem mással mint a Levi’s-el kezdett közös együttműködésbe egy új típusú „okosruha” létrehozásában.

   “Az elképzelés szerint ezzel a szövettel képesek leszünk majd más módon irányítani a körülöttünk lévő technológiákat, például a lázra is reagálhatnak.”

 

•  Az idei kínálat talán egyik legérdekesebb darabjai az úgynevezett ételszkennerek lesznek. Várhatóan három eszköz is piacra kerül hamarosan.

 

 

“Ezek alkalmasak lesznek az ételeink összetevőit kimutatni (glutén esetén kiemelten fontos lehet). Gondoljunk csak bele, hogy már nem szükséges a termék csomagolásain a kisbetűs részt keresni, minden fontos adat kimutatható lesz néhány pillanat alatt.”

 

• Mindemellett az otthon készült házi kosztról is kiderül végre hány kalóriát, tartalmazhat, így könnyebben szabályozhatjuk étrendünket.

• Az Organovo cég sem tétlenkedik, idén elkezdi forgalmazni a 3D-ben nyomtatott májszövetet, amely teljes egészében alkalmas a gyógyszerek toxicitásának ellenőrzésére, így akár kiválthatja az állatkísérleteket is.

• Végezetül a sort nem egy konkrét termékkel zárnám, hanem egy jövőképpel, amely hamarosan mindennapjaink részévé válik.

  Így már nem áll messze a valóságtól az a lehetőség, hogy egy használati tárgy komplett elemzést készítsen a mobiltelefonunkra (például a toalett elemzett vizeletmintát küld a készülékünkre).

 

Alkalmazások univerzuma

 

“Egy platform mind felett, egy platform az egyetlen…”

 

szólhatna Tolkien klasszikussá vált mondata a Microsoft tollából. Körülbelül 2-3 éve merült fel a redmondi óriásnál az asztali, a mobil és a konzoli operációs rendszerek egyesítése, egy közös ökoszisztémában. Bár maga az alap koncepció már más cégeknél is felmerült (Google), az asztali windows elterjedése miatt a Microsoft esetében válik igazán érdekessé.

“Az elképzelés az, hogy lényegében készüléktől, képernyőmérettől és erőforrástól függetlenül futna az adott alkalmazás, legyen szó akár egy notebookról, egy asztali pc-ről, vagy egy windowst futtató mobiltelefonról.”

 

Amennyire jó az elgondolás, olyan lomhának tűnik a megvalósítás. A Microsoft a windows 10 keretein belül tervezte az egységesítést végrehajtani. Igen ám, a probléma viszont az, hogy míg az asztali (és tablet) OS első verziói már 2015 nyarára megérkezetek, a mobil platform frissítése váratott magára, a megjelenés időpontját folyamatosan későbbre tolták, egészen 2015 decemberéig, így az alkalmazások fejlesztése sem a várt ütembe indult el.

Azonban némi gyógyír, hogy a redmondiak az új mobil operációs rendszerüket még egy plusz szolgáltatással is ellátták, ez a Windows Continuum, amely gyakorlatilag egy monitor/tv és egy dokkoló segítségével asztali számítógéppé alakítja (arra alkalmas) mobiltelefonunkat. Az elképzelés szintén meglehetősen innovatív, de az alkalmazások (nem) fejlesztése miatt, jelenleg még csak egy kiaknázatlan lehetőség. A problémát viszont tovább súlyosbítja a mobiltelefon operációs rendszerek között Microsoft részesedésének zsugorodása.

Ugyan manapság már a legfontosabb közösségi alkalmazások (Facebook, Messenger, Instagram, Viber….) és a Microsoft saját alkalmazásai (Office, Skype, Térkép, Outlook) elérhetőek univerzális alkalmazásként is, de a koncepció jövője ennek ellenére igencsak kérdéses. Az bizonyos, hogy a Microsoft kitart az elképzelés mellett.

“A nagy ^megmentő^ az év végén, vagy esetleges jövő év elején várható nagy durranás a Surface Phone lehet, amely x86 processzorral érkezhet,”

 

így talán felgyorsíthatja a fejlesztéseket. Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Egy korszak vége!

 

Egy kevésbé vidám idei hírrel zárnám jelen cikkünket.

“A mai fejlett világunkban kevés olyan iparág van, ami gyorsabban fejlődik, mint a mobiltelefonok gyártása. Az elmúlt 5-6 évben több átrendeződés történt a piac szerepelői között, mint az azt megelőző 10 évben.”

 

Jelentek meg új nevek, amelyek idővel naggyá, sőt akár piacvezetővé nőtték ki magukat (Apple, Huawei, Xiaomi, Nexus (google)). Mások kihasználva a gyors reagálást emelkedtek fel (Samsung, HTC) vagy maradtak felszínen ( LG, Sony). De sajnos több igazán meghatározó névtől búcsút kellett vennünk.

Ezek közül két igazán fájó nagy név lehet, amelyek korábban szinte a mobiltelefon fogalmával váltak eggyé, ezek a Nokia és a Motorola. Előbbi már közel két éve a Microsoft felvásárlása óta nincs a piacon, igaz sokan, vizionálják a nagy visszatérését az idei év végére.

“A Motorola végjátékára az idén kell számolnunk. A tulajdonosok (Lenovo) úgy döntöttek, végleg eltüntetik a patinás márkát a mobilok piacáról.”

 

Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy miért is tűnt el két ilyen nagy név. A válasz igazából hasonló okokra vezethető vissza mint a Nokia esetében is történt. A Motorola a Nokiához hasonlóan képtelen volt megfelelő időben alkalmazkodni az iparban végbemenő gyökeres változásokhoz. Az andorid majd később, az iOS operációs rendszerek megjelenésével jelentős lépéshátrányba került. 2011-ben a Google felvásárolta a Motorolától a mobiltelefon gyártásáért felelős részleget. De ez sem hozott áttörést, végül 2014-ben a részleget tovább is adták a Lenovonak. Úgy tűnik nekik, leginkább nem is a készülékgyártási kapacitás és tapasztalat jelentette az igazi értéket, hanem az üzlettel járó nagy mennyiségű szabadalom. Sajnos az újabb tulajdonváltás sem hozott megfelelő eredményt, és a Lenovo bejelentette, hogy az idei évvel végleg kivezeti a márkanevet a kínálatából.