HTML 5 – így készülnek majd a jövő weblapjai?

A HTML a web fő nyelve, amellyel az internetet böngészve akár nap mint nap találkozhatunk. Nem egy ráncfelvarráson esett már át, és ismét elérkezett az ideje, hogy a korral haladva megint csak megújuljon. De vajon honnan jutottunk idáig és mi lesz a jövő?

Honnan indultunk?

Magának a HTML-nek a története még a régi, számítástechnika előtti nyomdatechnikára vezethető vissza. Itt elterjedt volt, hogy a szerkesztők, korrektorok a kéziratokat különféle jelzésekkel (modern kifejezéssel élve „metaadatokkal”) látták el a nyomdászok számára (mekkora legyen a margó, milyen betűket, stílust használjanak stb.), ami támpontot adott a kiadvány végső megjelenéséhez. Ma ha belenézünk egy weboldal „kéziratába” (a böngészőben jobb egérgomb Oldal forrása, vagy Forrás megtekintése), akkor jelölő tagekbe zárva itt is láthatjuk ezeket a metaadatokat.

Ahogyan viszont változnak a korok, újra és újra szükség van ennek a jelölőrendszernek a frissítésére, naprakészen tartására. A HTML eddig négy generációt élt meg, de gyakorlatilag ’97 óta nem változott, ami a számítástechnikában nem kis idő. Ez már az olyan a nagyobb böngésző-gyártókat is kezdte zavarni, mint amilyen az Apple (Safari), Mozilla (Firefox) és Opera.

Úgy tűnik, a fenti cégek idővel elunták a várakozást, mert végül egymással összefogva megalapították a WHATWG-t (Web Hypertext Application Technology Working Group), hogy közösen fejlesszék ki a HTML 5-ös verzióját. Szerencsére az akció már a HTML-ért eredetileg felelős W3C-nek (World Wide Web Consortium) is feltűnt, így legvégül ők is csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy részt vegyenek a nagyszabású tervben. A tevékenykedést a Microsoft (Internet Explorer) kezdetben csak „3 lépés távolságból” nézte, de idővel sok ötletet már ők is elkezdtek átvenni. A munkából ugyan még rengeteg van hátra, de az eddig látottak alapján jól halad, hiszen számos funkció már most nem csak ismerhető, hanem akár ki is próbálható.

Hová tartunk?

A legfrissebb koncepció alapja az, hogy még inkább szétválasszák az oldalak megjelenését a tartalomtól. Eddig ugyan nem volt annak akadálya, hogy a HTML-kódban formázó tageket használjunk (pl. <font>, <tt>), de ezek támogatása az új HTML-ben nagyrészt megszűnik. Ezek helyett a formázásokat stíluslapok (CSS) segítségével végezhetjük majd el. Ez első hallásra alaposan megnehezíti a nyelvvel most ismerkedők dolgát, cserébe azonban jobb átláthatóságot biztosít. Akit ez nem vigasztal, az viszont bízhat benne, hogy a böngészők ígéretek szerint megtartják a HTML 4 támogatását is.

Kárpótlásul a megszűnő tagek helyett újakat kapunk. Felsorolás szintjén nézzünk ezek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül.

Sok új tag jelenik meg, amik a dokumentumban való eligazodást, szekciókra bontást segítik: ilyen a footer, header, nav („lapozós” linkek „csokorba gyűjtése”), hgroup („címsor-csokor”, pl.: h1, h2), aside („széljegyzet”), figure (összetartozó képek, vagy akár kép és szöveg egy csoportba foglalása), mark (megjelölés, kiemelés) stb. Ezek leginkább CSS szövegformázás esetén élveznek előnyt, hiszen sokkal beszédesebbek, mint pl. egy hagyományos div vagy span tag.

Találunk űrlapokkal kapcsolatos újdonságokat, mint a datalist (automatikus kiegészítés felajánlása általunk megadott listából), vagy keygen (kulcsgenerálás) stb.

Szerepelnek új funkciókat biztosító tagek, mint time (időpont vagy dátum definiálása), meter (mennyiség egy min és max érték között), canvas („rajzvászon”), sőt meglévő tagek attribútumai, jellemzői is beállíthatók: draggable („cipelhető-e” egérrel egy elem, pl. kép), contenteditable (szerkeszthető-e közvetlenül a weblapon a megjelenő tartalom), de új események vagy „hozzáférési felületek” (API) is megjelentek: on/offline a weblap, honnan böngészünk (geolocation) és még számos, dinamikusságot növelő, az AJAX lehetőségeit kitágító funkció.

A talán legfontosabbakról azonban még nem esett szó. A HTML5 egyik legvitatottabb része a multimédia támogatása, vagyis az audio és video tagek bevezetése. Sokan inkább konkurenciának, mintsem lehetőségnek tekintik ezt, gondoljunk csak a már bevált Flash videótechnikákra. Ezek előnye ráadásul a HTML-lel szemben, hogy lehetővé teszik a teljes képernyős lejátszást, sőt teljesen egyéni kezelőfelület kialakítását is. Hátrány a kissé körülményesebb megvalósítás, hiszen HTML 5-ben akár egy szimpla egysoros kódot beszúrva máris van egy teljesértékű lejátszónk, akár mindenféle plugin vagy lejátszásvezérlő telepítése nélkül. Tekintélyes honlapokon viszont egyelőre nem várható, hogy találkozni fogunk ezzel a megoldással.

Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a HTML 5 fejlesztése jó úton halad. Ha ezután is eredményesen sikerül tisztázni a jogosan felmerülő kérdéseket (hogyan támogassák a böngészők a hivatkozott videókat, multimédia-formátumokat), és nem hagy alább az eddigi „lelkesedés” (márpedig van igény a megújulásra), akkor nem is olyan sok idő múlva már a HTML 5 lehet a web egyik új és legelterjedtebb leíró nyelve.

Külső hivatkozások:

Összefoglaló (magyar): http://hu.wikipedia.org/wiki/HTML5

Néhány HTML 5 demó (angol): http://html5demos.com/

A HTML 5 újdonságait bemutató interaktív diasorozat (angol): http://slides.html5rocks.com/