Első bevetéseik között szerepelt többek a MasterCard, Visa, PayPal oldalainak a lebénítása, mellyel a WikiLeaks szervezetet próbálták támogatni, akit példaképüknek tekintenek. Pályafutásuk elején a Szientológia Egyház weblapjának a támadása is igen nagy port kevert.

 Júliusban az osztrák párt website-ját törte fel az Anonymus hacker banda, mellyel bevallásuk szerint a sajtó, vélemény és emberi jogok szabadságáért próbálnak küzdeni. Bevallásuk szerint se bal, se jobb oldali politikai csoporthoz nem tartoznak, csupán az országban levő korrupciót szeretnék visszaszorítani.

 Októberben az egyik főhírnek számító tevékenységükkel sok embernek a támogatását elnyerték. Ekkor a hacker banda egy olyan pedofil tartalmú weboldalt támadott meg, amely biztosította a weboldal látogatóknak a titkosítását. Tevékenységüknek köszönhetően nem csak a gyermekpornó oldal vált működésképtelenné, hanem az oldalra regisztrált 1600 felhasználó adatait is nyilvánosságra hozták.

 Novemberben is vélhetően a tehetséges fiatalok csoportja tette elérhetetlenné az izraeli hadsereg, belbiztonsági hadsereg és a Moszad, külföldi hírszerző ügynökség weboldalát. A hacker csoport YouTube-on keresztül az izraeli kormánynak üzent, hogy véleményük szerint a nemzetközi jogot megsértették, mert nemzetközi vizeken két hajót megállítottak, és annak legénységét, utasait a közeli, asdódi rendőrségre vittek kihallgatni.

 Decemberben, a múlt héten Twitter üzenetben hazánkat is megfenyegette az Anonymus csoport. Véleményük szerint „Orbán és a Fidesz a törvényeivel a demokráciát megöli Magyarországon” Így feladatuknak érzik ezt megállítani. Ténylegesen nem tudhatjuk, hogy pontosan mit akarnak tenni, ám az eddigi gyakorlat alapján, ha valamit tenni akarnak, vélhetően az államigazgatási, rendvédelmi szervek, és befolyásos cégek informatikai hálózatát vehetik alaposabban szemügyre. Ám hogy valójában mi fog történni, az a jövő titka.

Kép forrása: q8redflag.com

Idén év elején elindult egy olyan tablet megalkotása, amellyel nem kisebb célt tűztek maguk elé a cseh fejlesztők, minthogy ötvözzék egy közönséges papírlap egyszerűségét a XXI. század legfejlettebb technológiáival. A szinte banális, ám éppen ezért zseniális ötlet pedig teljesen új színt fog vinni a táblagépek amúgy sem szürke palettájára.

Elmondható, hogy a mai tabletek igyekeznek minden igényt kielégíteni. Ennek a törekvésnek azonban hátránya, hogy éppen emiatt hiányzik belőlük egy fontos jellemző: az egyszerűség. Sokszor csak arra lenne szükségünk, hogy felmerülő gondolatainkat papírra vessük, lejegyzeteljünk valamit, vagy egy rajzot, vázlatot készítsünk. A piacon mégis ritkaságszámba mennek az erre kihegyezett eszközök.

A NoteSlate-et viszont pont erre tervezték. Gyakorlatilag nem másról van szó, mint egy végletekig leegyszerűsített, érintőkijelzős táblagép, valamint egy monokróm e-könyvolvasó keresztezéséről. Tehát a tervek szerint mindössze 99 dollárért egy olyan „palatáblát” kínálnak, mely tömören megfogalmazva: amire szükségünk van, azt tudja, amire nincs, azt nem.

A gép iPadnál nagyobb, A4-es lap méretű kijelzője e-tintát rejt magában, mellyel igyekszik igazi papírlap érzését kelteni. Mindehhez társul az 1 bites (monokróm), élsimítás nélküli megjelenítés, és a matt, napfényben is kiválóan olvasható, gyors reagálású érintőfelület. Erre a hozzá adott ceruzával írhatunk majd, melynek végén egy „hardveres radír” van: ezzel tartástól függően egy vagy tíz pixelt törölhetünk. Az energiatakarékos kijelzőnek köszönhetően (mely csak akkor fogyaszt áramot, amikor változik rajta a kirajzolt kép) az eszköz akár 180 óráig, vagyis kikapcsolás nélkül is bő egy hétig bírja. A képet ráadásul akkor sem veszíti el, ha például rajzolás közben lemerülne az akkumulátor; ilyenkor csak újra fel kell töltenünk a gépet, és máris folytathatjuk a munkát.

A könnyű kezelésről három további gomb gondoskodik, melyek alapértelmezetten a mentést, az utolsó lap betöltését és a törlést szolgálják. Az USB csatlakozóval, SD kártyaolvasóval és hang ki- és bemenettel is ellátott készülékhez opcionálisan Wi-Fi modul is kérhető, ráadásul külön felár nélkül. Emellett biztosított hozzá a Linux alapú firmware, melynek 0.7-es verziója alatt ugyan még csak a képernyőre rajzolás használható, de az 1.0-ban várható a jegyzetelés támogatása és az MP3 lejátszás, az 1.5-ben a PDF-olvasás és komplexebb képkezelés, majd a 2.0-tól a tollgesztusok, sőt OCR kézírás-felismerés is megjelenik.

Lássuk összehasonlításképpen a növekvő népszerűségű Kindle 3 és a NoteSlate technikai jellemzőit:

Kindle 3:

• 533 MHz ARM-11 proci (Kindle DX)
• 4 GB háttértár (3 GB elérhető)
• 256 MB RAM
• 190 × 123 × 8.51 mm, 247 g
• Kijelző: 600 × 800, 167 ppi, e-tinta, 16 szürkeárnyalat
• 1750 mAh Li-Pol akkumulátor
• Wi-Fi, micro USB, SD, Hang kimenet, 3,55 mm hang kimenet, hangszórók
• Linux 2.6.26
• Ár megjelenéskor: $139 (Wi-Fi és 3G változat: $189)

NoteSlate:

• 233 MHz ARM processzor
• 1 GB háttértár (4GB SD kártyával bővíthető)
• 128 MB RAM
• 210 × 310 × 9 mm, 280 g
• Kijelző: 760 × 1080 (190 × 270 mm), 102 ppi, rezisztív e-papír érintőkijelző, monokróm(A legutolsó hírek szerint a Bridgestone AeroBee QR-LPD alapú technológia szürkeárnyalatos megjelenítést is lehetővé tesz majd.)
• Li-Ion akkumulátor
• Wi-Fi (ingyenesen választható), USB, SD, 3,55 mm hang ki-/bemenet
• Toll, végén „radírral”
• Linux (SP Firmware)
• Tervezett ár megjelenéskor: $99 (nem végleges)

Hogy megéri-e a várakozás a megjelenésig? Csak gondoljunk bele, hogy egy alig 1 cm vékony eszközben 70 000 lapnyi jegyzet fér el. Oktatás terén akár el is felejthetjük a füzeteket, hiszen egyetlen helyen elfér az összes jegyzetünk. Átnézendő dokumentumainkat esetleg PDF-ben kaptuk meg? Csak nyissuk meg őket, és írjunk a „lap szélére”, mintha valódi korrektúrázást végeznénk. Esetleg kollégánk is szeretne egy példányt az általunk készített vázlatból? Semmi akadálya, a Wi-Fi modul segítségével akár közös munkára is van lehetőség. Esetleg egy korábbi lapot keresünk? Zoomoljunk ki, és nézzük át az eddigi lapokat egy miniatúrákat tartalmazó rácsban, akár egy füzet szétterített oldalait. Szívesebben használunk sorvezetőt? Nemcsak a négyzethálóra, vagy vonalas lapra jegyzetelők, de még a zeneszerzők, kottaírók is megtalálják a számításukat. Ha pedig igazán beindulnak a fejlesztések, a nyílt forráskódnak és fejlesztőkörnyezetnek (SDK) köszönhetően egymás után várhatók a különböző alkalmazások a profi jegyzettömbtől elkezdve a naptáron és számológépen át egészen a játékokig. Mindezekből pedig a cég „másolás, megosztás, kommunikáció” hármason alapuló mottójából ítélve nem lesz hiány – csak győzzük kivárni.

Ugyanis, noha a NoteSlate megjelenését idén júniusra ígérték, ezt a határidőt leghamarabb őszre kényszerültek csúsztatni. (Viccesen meg is jegyzik a készítők, hogy a táblagépre tölthető leendő programok közösségi gyűjtőhelyének neve (NotesLate) is ezt a késést jelzi.) Sokan ugyan emiatt is „porhintésnek” tekintik az eszközt, ezt viszont a cseh cég határozottan cáfolja. Ellenben augusztusig az érdeklődők türelmét kérik, ugyanis addig szeretnék pontosítani, ill. újrarendszerezni a készülék végleges paramétereit – ezalatt sajnos honlapjuk sem lesz elérhető. Viszont ha mindaz megvalósul, amit a fejlesztők megálmodtak, akkor tényleg beszélhetünk a papír forradalmáról.

Augusztustól további információk: www.noteslate.com (angol)

Ennek következtében a 14 napos várólistán való várakozást megszüntetik. Így pedig az igényelt domain nevet azonnal használatba veheti az igénylő un. „feltételes használatba adás” jogcímen, ám 8 napig egy meghirdetési listára kerül, mielőtt véglegesen delegálnák a domain nevet. Ez idő alatt lehetősége van jelentkezni azoknak, akik jogosultabbak a domain használatára, pl. védjegy birtoklása miatt, vagy mert a cégük elnevezése azonos a szóban forgó domainnel. Illetve a domain nyilvántartónak is ideje lesz az igénylést megvizsgálni, szükség esetén hiánypótlást bekérni az folyamat teljesítéséhez, továbbá a jogszerűtlen kérelmeket visszautasítani (pl. földrajzi nevek, szerzői jogokat sértő szavak regisztrációja, márkanevek igénye stb.) Ezt követően nyilvános listára kerül a választott domain 14 napra, és ha ez idő alatt sem érkezik semmilyen panasz a delegálási igénnyel kapcsolatosan, akkor a regisztrációs igény teljesül, és bejegyzetté válik a domain.

Az intézkedések kapcsán megszűnik a prioritásos igény, azaz, ha a választott domain azonos az igénylő cég rövidített elnevezésével, nem elévezhet pozitív megkülönböztetést,  így egységessé válna mindenki számára a regisztrációs folyamat.

A változás igen sok kérdést vet fel, ezért figyelemmel kísérjük a Nyilvántartónak a közleményeit, és hamarosan beszámolunk a fejleményekről! Addig is aki teheti, használja ki, hogy még lehetősége van prioritásosan igényelni domain nevet! Tegye meg mielőbb!

A 2011. június 1-től hatályos új Szabályzat szövege megtalálható (lesz) a https://hureg.nic.hu/index.jsp lapról elérhető linken.

Az asztali számítógépek világpiaca több mint 3 százalékkal csökkent. A leghátrányosabb helyzetben az USA van, ahol csaknem 10 százalékkal esett vissza a PC-k értékesítéséből származó bevétel a 2011-es esztendő első negyedévében.

Közgazdászok úgy gondolják, hogy ennek legfőbb okai a közel-keleti konfliktus, Japán természeti csapás, és nem utolsó sorban a gazdasági válság. Ebből adódóan a Microsoft is jelentős árbevétel csökkentést produkált az elmúlt hónapokban, lévén, hogy a computerek eladása is komoly üzletágukat teszi ki. További visszaesést produkált az Apple iPad és más gyártók táblagépeinek megjelenése.

Házunk táján a PC-k aránya a mindennapi munka során még drasztikusabban visszaesett. Programozó-rendszergazdai, azaz technikai gárdánk ugyanis napi teendőit már kizárólag a mobilitás nagy előnyét nyújtó laptopokon végzi, így nem csak az irodánkból tudnak segíteni Ügyfeleinknek és szervereinknek, hanem bárhonnan és bármikor.  Az ügyfélszolgálaton még más a helyzet, lévén, hogy itt erősebb “vasaknak” kell segítségül lenni kollégáinknak a különböző ügyfélkezelői rendszerek gyors működéséhez. Így most fej-fej mellett, 50-50%-ban lelhető fel nálunk PC és Laptop. Jogos a kérdés, mi a helyzet nálunk  a Tabletekkel? A tábla gépek tulajdonságai még nem elég erősek, hogy lépést tartsanak velünk, és az Ügyfél-kiszolgálási elvárásokkal, így még várat magára nálunk a “táblaforradalom”.

Az informatikai óriás hódít az energiapiacon

A Google mamutcég a tudományos-technikai fejlesztések újabb és újabb területére teszi be lábát. Az eredetileg kereső szolgáltatást nyújtó vállalat egyre több, hosszú távon megtérülő beruházást támogat. Az egyik új célpontja az energiaszektor. Az USA keleti partja mentén kiépülő gigantikus szélerőműpark közel 2 millió háztartást fog ellátni zöldárammal, ami teljesítményét tekintve a paksi atomerőmű háromszorosát jelenti! A tengerparttól 15-20 km-re még elég sekély a víz ahhoz, hogy alkalmas legyen a 350 mérföldön húzódó szélerőműpark létesítésére. A két év alatt felépülő hálózat több ezer embernek biztosíthat munkahelyet, a termelés várhatóan 2016-ban fog megkezdődni. A meglehetősen költséges befektetéstől azt várják, hogy elősegítheti a hasonló létesítmények, offshore technológiák elterjedését szerte a világon.

Megérkezett az Ubuntu 10.10

A Linux alapú operációs rendszer fejlesztői fél évente jelentkeznek a rendszer legújabb verzióival. A népszerű Ubuntu hatalmas előnye, hogy bárki által ingyenesen letölthető, szabadon terjeszthető szoftver. A következőkben röviden sorravesszük a legfőbb újításokat a Maverick Meerkat fejlesztői kódnévre hallgató verzióban.

Az Ubuntu 10.10 már első ránézésre is eltér elődeitől: az egyedi felület és az új, stílusos betűkészlet merőben más kinézetű felületet kölcsönöz neki. Az elsősorban netbookokra tervezett szoftver sajátossága, hogy támogatja az ún. multi-touch érintésvezérléssel működő monitorokat, amelyek lényege, hogy egyidejűleg több ujj mozgását is képes követni. Az új felhasználói felületen egy indítópult helyezkedik el a képernyő bal oldalán, ahol a leggyakrabban használt programokat rögzíthetjük ill. láthatjuk az éppen futó alkalmazásokat. Az új változat kompatibilis egyéb operációs rendszerekkel, pl. a Windowszal, amely elősegíti a fájlok megosztását, szinkronizálását, valamint az Ubuntu One szolgáltatás lehetővé teszi adataink online tárolását is.

Felveszik a versenyt a Google-el?

A korábban tulajdoni részt is vásárolt Microsoft a jövőben még szorosabbra fűzi kapcsolatait a világ legnagyobb közösségi portáljával, a Facebookkal. Az ötlet egyszerű, ám pont leleményessége miatt jelenthet támadást a nagy keresőóriással, a Google-el szemben. A Microsoft Binget, a keresőszoftverek egy egyszerűbb képviselőjét, a Facebookkal együttműködve egy közösségi keresővé szeretnék kibővíteni. Ez azt jelenti, hogy a Bing által kiadott találati listán megjelennek a barátok, ismerősök információi, ezáltal látható lesz, hogy melyik link volt számára hasznos. Mindez sokat segít a keresések pontosításában, szelektálásában ill. személyessé tételében, ezáltal egy új fejezet nyílhat a keresőszolgáltatás történetében. A kooperáló felek kijelentették, hogy egyenlőre csak az USA-ban lesz elérhető az újítás.

A számítógépek, internet és egyéb technikai vívmányok korában mint pl. riasztó, telefon használatával egy időben egyre több jelszónak a használatára van szükségünk. Vannak, akik mindenhol ugyanazt a kódot használják. Ez azonban rendkívüli veszélyeket rejt magában, hiszen ha valakinek a tudomására jut a jelszavunk, mindenhez hozzáfér: levelezésekhez, előfizetésekhez (telefon, villany stb) és nem utolsó sorban akár még a lakásunkba is könnyedén bejuthatnak rossz szándékú csibészek.

Ha minden helyen, ahol a bejelentkezéshez, belépéshez jelszót kell megadnunk, más kódot adunk meg, egy kis idő elteltével komoly adminisztráció vezetésére lesz szükség. A Firefox Mozillája legnagyobb szerencsénkre mesterjelszóval levédhető, így ha a böngészőben elmentjük a jelszavakat, csupán egy kód megjegyzésére lesz szükségünk. Így legalább egy jelszó megjegyzés elengedhetetlen, a kérdés csupán, hogy mennyire biztonságosak, és milyen könnyen lehet kitalálni.

A twitter bevezette a bolondbiztos jelszóellenőrzést, melynél a rendszer nem engedi, hogy sokak által használt jelszavakat adjanak meg a felhasználók, ilyenek például a foci csapatok, autók márkanevei, vagy a jól bevált 123456 és társai. Hazánkban kétségtelen, hogy legelterjedtebb a keresztnév és születési év kombinációt(laci62) jelszónak használni.

A http://www.passwordmeter.com/ weboldalon lehetőség van arra, hogy ellenőrizzük, mennyire biztonságos a jelszavunk, továbbá kellően megbízható kódot is generálhatunk. Ahogy gépeljük a karaktereket, a program folyamatosan jelzi, hogy éppen mennyire biztonságos. Nagyon fontos, hogy a megadott jelszó számokból, kis és nagy betűk kombinációjából álljon, és legalább 8 karakter hosszúságú legyen. Ne lehessen személyhez kötni, tehát se születési év, se keresztnév megadása nem előnyös. Tovább tartalmazzon szimbólumot (*-/ stb.) Ha ezek után sikerült kellően biztonságos jelszavat választani, sose mentsük el olyan számítógépek böngészőjében, melyeknél csak egyszer, vagy alkalmanként fordulunk meg, vagy amihez bárki más hozzáfér.

A tárhelyeknél a leggyakoribb problémát a hackerek tevékenysége okozza, emiatt is érdemes odafigyelni arra, hogy milyen jelszót is adunk meg. Ilyen esetekben nem a honlapot futtató szerver fertőződik meg, hanem a weboldal úgy, hogy nagy valószínűséggel a tárhely kódjaival rendelkező személy vagy véletlenül kiadta a belépési kódot, vagy a saját számítógépén lévő vírus ezt megszerzi majd elküldi ezt egy hacker programba. A hacker program ezután a tárhelyet feltöri, és a weboldalba káros kódokat illeszt.
Legfontosabb tehát a fő belépési jelszó, mivel ezzel az FTP-hez és az admin felülethez hozzáférhetnek., ezáltal pedig a weboldalt módosíthatják. Fontos, hogy webmail és a mysql jelszó más-más legyen.  Érdekesség, hogy egyes rendszerek nem tudják mindig megfelelően kezelni, így a webmail és mysql jelszónál érdemes a következő karaktereket (\~’” és az ékezetes betűk) elkerülni, mert rendkívül sok kellemetlenséget okozhat a használata során.

Habár a Mozilla már korábban közzétette a Firefox 4-es verziójának immár 6. bétáját, a Microsoft csak nemrég rukkolt elő a 9-es Explorerrel. Milyen változást hozott a régi-új böngésző, és milyen irányban halad a fejlesztésének menete? A következő blogcikkünkben többek közt erre a kérdésre keressük a választ, mindezt megfűszerezve néhány gyors, áttekintő teszttel, melyekből természetesen nem maradhat ki a Chrome és az Opera sem. Lássuk hát, mire képesek a redmondiak a tűzrókával szemben!

Aki gyors válaszra vágyik, annak elmondhatjuk: elég sok mindenre. Mielőtt azonban rátérnénk az Explorer részletes elemzésére, röviden tekintsük át, mivel fogad minket a Mozilla.

„Mi történt, jó programot indítottam el?!” – ez lehet az egyszeri Operás gondolata, amikor először betölti a 4-es Firefoxot. A „versenytárshoz” hasonlóan nemcsak a címsor került lejjebb, közvetlenül a fülek alá, de még a Vissza/Előre – Frissítés – Nyitólap triumvirátus is megtévesztésig az Operára hajaz. Igaz, ettől még a Chrome-ot is vehetjük mintának, viszont az új „Firefox menü” (ami például a 2003-as Wordben is látott Office-gombra emlékeztet kissé) már tagadhatatlanul az Operát juttathatja eszünkbe. Előnye viszont, hogy a menürendszer könnyen áttekinthető, elsőre kézre áll. Persze változatlanul használható az Alt-tal előhívható klasszikus menü is, de az új gomb mellett erre már kevésbé lesz szükség. A kinézet mellett természetesen még számos újdonságot találunk: a Kiegészítők immár nem felugró ablakban, hanem új fülön nyílnak meg (akárcsak az új Lapcsoportosító), a Beállításokban megjelent a Szinkronizálás lehetősége (most még könnyebben cipelhetjük gépről-gépre könyvjelzőinket, jelszavainkat), még szélesebb körű Windows 7 támogatás (multitouch, tálcáról megnyitható fülek stb.), bővebb HTML5, CSS3 támogatás, és még sok-sok újdonság.

Ennyi kihívást látva, és ismerve az Explorer korábbi vesszőfutását (az alig-alig kompatibilis 7-es, majd a lassúnak titulált, felemásan fogadott 8-as után) a Microsoftnak valami tényleg újjal kellett előrukkolnia. A korábbi hírek szerint a fejlesztők mindent megtettek (gyorsabb, „Trident” névre hallgató megjelenítőmotor, újraírt JavasScript-motor, átdolgozott felhasználói felület), de lássuk, vajon sikerrel jártak-e.

Rögtön az elindítás után elismeréssel bólinthatunk az Explorer előtt. A betöltés, különösen az IE 8 után szinte a Chrome-ot lepipáló sebességgel történik. Emellett külön ínyencség, hogy a böngésző figyel a bővítményekre is: ha valamelyikük két tizedmásodpercnél lassabban indulna, az Explorer felajánlja a letiltását. Kellemes figyelmesség, de a nyitólap megjelenésével valószínűleg már nem ez fogja lekötni a figyelmünket.

Az „üvegesítés” és a letisztultság bizony nem kerülte el a 9-es Explorert sem, és el kell ismerni, ennek megjelenítését nagyon elegánsan oldották meg a Microsoft mérnökei. A minél keskenyebb fejléc érdekében a menüsor egy vonalba került a fülekkel, viszont eltűnt a jobb oldali keresőablak: a Chrome mintájára a keresőkifejezések a címsorba gépelhetők. A többi böngésző mintájára új fül nyitásakor most már a Kedvenc helyek lap fogad, hogy akár azonnal betölthessünk egyet gyakran látogatott webhelyeink közül. Apropó fülek: a tabok most már a jobbra-balra tologatáson kívül a főablakból is kihúzhatóak, és a képernyő oldalához cipelve új ablakban nyithatók meg. Így pl. kettőt egymás mellé téve akár össze is vetjük a tartalmukat. Ráadásként a füleket akár még a tálcára is rögzíthetjük (mint a lenti képen), ezzel mindig szem előtt lesznek. A fentieken kívül az összetartozó lapok színezése már csak hab a tortán.

Az IE9 további, változatosabbnál változatosabb funkcióit napestig lehetne sorolni, de hogy csak néhányat említsünk: újragondolt letöltéskezelő, mely tényleg csak indokolt esetben figyelmeztet a gyanús fájlokra; okosabban kialakított és elhelyezett információs sáv; szabványokat szem előtt tartó HTML5, CSS, DOM és SVG támogatás, hogy weblapunk mindenhol ugyanúgy jelenjen meg; grafikus processzorra (GPU) is támaszkodó megjelenítés (HTML5 videolejátszás, minőségi 2D-s képrajzolás) és még számos, szinte forradalmi funkció. Egyetlen komolyabb hátrány róható fel az Explorer számára: a béta csak Vista és Windows 7 alatt érhető el, az XP-t nem támogatja. A remények szerint azonban a végleges változat már a megszokott, régi operációs rendszerünkön is maradéktalanul fog futni.

A külcsín és technikai adatok után lássuk végre gyakorlatban, mivé csiszolódott 15 év alatt az Explorer. Ahogyan a bevezetőben említettük, a „kihívók” közt szerepel a Firefox mellett még a Chrome és az Opera is. Tesztgépnek ugyan nem Paksról kölcsönöztünk erőművet, de az összehasonlításhoz tökéletesen bevált az Acer Aspire 5741 laptop. (Intel Core i3 (4 x 2,13 GHz), 2 GB Memória, Integrált Intel HD videókártya, 64 bites Windows 7)

Elsőként kezdjünk „hazai pályán”. A Microsoft az IE9 tesztelhetőségére létrehozott egy oldalt, ahol a sok látványos bemutató mellett egy-két rövid felmérést is elvégezhetünk. Bevezetőnek a Flying images link alatt „pörgettük meg” a böngészőket, és lestük a másodpercenkénti képkockaszámot (FPS). Elmondhatjuk, hogy a programok  első körben egészen jól szerepeltek, sőt az Opera és az IE9 holtversenyben 60 FPS-t ért el. Megismételtük hát a tesztet, most már eggyel növelt képmérettel (Increase), ennek eredményét mutatja a második oszlop.

Ha már itt jártunk, megnéztük, milyen új DOM lehetőségeket biztosít az IE9. Az Enhanced DOM Capabilities link alatt felmérhetjük, hogy böngészőnk (a Microsoft szerint) mennyire támogatja a honlapunkhoz megírt kódokat. A 24 darabos puzzle kirakása változatos eredménnyel zárult. Sajnos a Firefox 4 bétát úgy tűnik, még nem ismerik Redmondban, ezért vele nem tudtuk elvégezni a tesztet.

Habár eddig az Explorer jól teljesített, kíváncsiak voltunk, vajon hogyan boldogul a „klasszikus” tesztekkel. Egy könnyű Acid 2 teszttel folytattuk, majd következett az Acid 3. Az első körben a Firefoxot kivéve minden versenyző hibátlanul kirajzolta a mosolygó arcot (mindkét FF a szemek helyén vörös „ERROR” üzenetet jelenített meg), azonban az Acid 3 teszt már (szó szerint) színesebb végeredményt mutatott, és nem is érte el mindenki a maximális 100 pontot.

Az Acid 2 teszten még „cenzúrázta” a smileyt a Firefox 4, de az Acid 3-on már joggal mosolyoghatott.

Az Explorer az ACID3 felirat árnyékán és (a Firefoxhoz hasonlóan) az egyik négyzet színén bukott el 5 pontot. Noha a 3-as FF szépen árnyalta a feliratot, mégis kevesebb pontot kapott a konkurenciánál, amit viszont a 4-es verzió ügyesen szépített. A Chrome és az Opera hiba nélkül vette az akadályokat.

A következő tesztben szintén a Google böngészőjének ígérkezett a legmagasabb pontszám, és a Chrome hozta is a papírformát. A „házi” V8 teszt az alábbi eredménnyel zárult:

A Chrome még így is, várakozáson felül elhúzott a mezőnytől, csak az Opera tudott vele úgy, ahogy lépést tartani. Persze a független méréseknek mindig szívesebben hisz az ember, ezért kísérletet tettünk a Sunspiderrel is, hogy valóban meggyőződhessünk a Chrome páratlan Javascript-képességeiről.

Úgy néz ki, a Google-os mérés nem tévedett, valóban nagyon fejlett, illetve gyors a Chrome a Javascript terén.

Felmérésünk végén pedig következzen egy valódi nagyágyú. A Futuremark nem csak (vitatott pártatlanságú) videokártya-mérő programjáról, a 3DMark-ról, hanem a Peacekeeper nevű böngészőtesztelő alkalmazásáról is híres. Ennek elindításakor az Explorer esetében egy kis akadályba ütköztünk, mert bár támogatta az előzetes rendszerelemzést, de ezen sehogyan sem akart továbblépni. A nagy „Benchmark…” gomb alatti „Run without system scan” linkkel indítva viszont már lefutott az elemzés. Összehasonlításul megnéztük az Intel Core i7 processzoros gépek teljesítményét is, így könnyen látható, hogy az elért pontok arányában nincs számottevő különbség a Core i3-as, laptopos mérésekhez képest.

Habár a benchmarkot szépen lefuttatta az Explorer, pontjai csak az utolsó helyre voltak elegendőek. Itt is feltűnő a Chrome előnye, bár az Opera ezúttal is erősen tartotta a második helyet.

Mindent összevetve az Explorer szebb és ígéretesebb mint valaha. Elmondható, hogy alaposan összeszedte magát, különösen a 8-as verzióhoz képest, ám a Firefox 4 és különösen a szoros mezőny mellett ez egyelőre még csak a figyelem felkeltésére elég. Noha a rendszer még béta verzióban van, a Microsoftnak nehéz lesz utolérnie nemcsak a Google szinte semmiből feltűnt böngészőjét, de még a jó öreg Operát is. Mindenesetre a törekvéseket csak üdvözölni lehet, és bízzunk benne, hogy a redmondi óriáscégnek egyszer majd újra sikerül felkavarnia a böngészőpiac eddig sem éppen nyugodt állóvizét.

A Ford bejelentette a hétvégén, hogy elkészítette az első Twitter-autót, melynél tweet-ezési lehetőséget integráltak az átalakított Ford Fiesta fedélzeti rendszerébe. Ez az esemény is roppant jól tükrözi, hogy a közösségi szolgáltatások iránti töretlen lelkesedés az autógyártókat is motiválja.

Az új járgányt a Fordnál AJ-nek becézik. Ezen projekt keretében szeretnének a vállalatnál felkészülni a fogyasztói igények még magasabb szintű kiszolgálására, és a személygépkocsikban is könnyedén elérhetővé váljanak és könnyedén hasznosíthatóak legyenek az internet által biztosított előnyök. A tweetezési lehetőség biztosítása a fedélzeti rendszerben csupán kezdetleges lépés, meglehetősen sok más szolgáltatást is biztosítani fognak a rendszerrel. Többek között a gépkocsi vezetője kedves szerint bármikor csatlakozhat az internetes kapcsolataihoz. Az AJ nagy előnye, hogy teljesen automatikusan gyűjti a közlekedés során az adatokat mint például sebesség, megtett út, és ezt összehasonlítja az interneten rendelkezésre álló információkkal, majd visszajelzést küld az eredményekről. Rendkívül nagy segítséget jelenthet a közlekedési dugók elkerülésében, időjárási -útviszony hírek személyre szabott.

Az AJ-t Dell számítógéppel, WLAN routerrel, rendkívül gyors internet kapcsolattal, és Windows 7 operációs rendszerrel szereltek fel.

A csalók véletlenszerűen felhívják telefonon jövendőbeli áldozataikat és azzal próbálják elhitetni, hogy nyereményjáték keretein belül jelentős összegű készpénzt nyertek, és ennek ürügyén személyes adatokat próbálnak begyűjteni, mint például bankszámla-kártya szám. Ezen túlmenően létezik olyan adatszerzési módszer is, hogy a csalók egy bizonyos bank nevében különböző bankkártyás tranzakciók egyeztetésének az érdekében próbálnak bankkártya számot, kódokat megszerezni, mely közvetlen kaput nyit a visszaéléshez. Így szeretnénk ügyfeleinknek néhány praktikus tanácsot adni, annak érdekében, hogy elkerüljék a telefonos adathalászok megtévesztését

Az ismeretlen hívásokkal szemben érdemes gyanakvónak lenni, előnyös a hívó telefonszámát ellenőrizni, továbbá a telefonbeszélgetés során olyan információkat megtudni a hívó féltől, hogy egyértelműen utána lehessen járni a telefonbeszélgetés valóságtartalmának. Telefonon keresztül sose adjon meg személyes adatokat, bármennyire hitelesnek tűnik a hívó kiléte. Bankok semmikor sem kérnek olyan adatokat telefonon keresztül, mellyel bármilyen visszaélést lehet elkövetni. Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a legújabb csalásokat a telefonos visszaélésekkel kapcsolatosan. A legbölcsebb, hogy a bejövő hívásokkal szemben, ahol bármilyen személyes adatot próbálnak begyűjteni számunkra ismeretlenek egészséges bizalmatlanságot tanúsítani.