A 3D fejlesztésével foglalkozó szakemberek terve, hogy pár éven belül nem csak a a mozikban lehessen 3D-s filmeket nézni, hanem az otthoni számítógépek, televíziók is képesek legyenek ilyen csúcstechnikai szolgáltatásoknak a biztosítására. Gondoljunk csak a Jégkorszakra vagy a Toy Story-ra, melyek nagy mértékben tükrözték a 3D sikerét. Ez pedig azt támasztja alá, hogy igény van a háromdimenziós internetre is.

A Mozilla és a Khronos közös erővel azon dolgoznak, hogy web alapon háromdimenziós szabványt készítsenek. Ebben a projektben nem csak a videojátékoknak kíván böngészőalkalmazásokba 3D-s környezetet biztosítani, hanem akár háromdimenziós chat szobákat, térbeli környezettel ellátott közösségi oldalakat alakítanak ki. A fejlesztők állítása alapján a jövőben rendkívüli mértékben elterjedhetnek a böngészőkben játszható, igényes grafikai játékok. Ezt a Facebook és a hozzá hasonló közösségi portálok is használhatják. Nagyon sok lehetőséget rejt magában a 3D-s internetes technológia, mely igen sok szolgáltatás alapjául szolgálhat.

A fent leírtakat már kísérleti jelleggel tesztelik, a szabványosítás után több ilyen és ehhez hasonló szolgáltatás felütheti a fejét. A Mozilla hamarosan 3D-s grafikai környezetnek örvendő Firefox-al fog a nagyközönség számára meglepetést okozni. Az illetékesek úgy vélik, hogy JavaScript nyelven elérhetővé kellene tenni a OpenGL grafikus megjelenítőtechnológia felhasználását, ezt már a Google Earth felhasználói ismerik.

A Mozilla blogján azt olvashattuk, hogy vannak olyan számítógépes játékok, melyeket azért nem tesztelnek, mert le kellene tölteniük, majd telepíteniük kellene egy program csomagot. Ellenben a 3D-s webezés bevezetésével erre nem lesz szükség, csupán el kell látogatni az érintett website-ra, az összes feladatot pedig a böngésző megcsinálja, nekünk csak hátra kell dőlni a fotelben, és élvezni a technika nyújtotta előnyöket.

Az interneten található információ áradattal szemben többen próbálkoztak már valamilyen jól alkalmazható, hatékony megoldást találni, hogy a világhálón szörfözők ne azt érezzék, hogy elborítják a hullámok, és nem látnak ki a vízből.

A német Friedrich Schiller Egyetemen lelkes kutatók csoportja egy olyan projekten dolgozik, hogy a weboldalra látogatókat önállóan ellássa további fontos és használható információkkal. Megszűrve minden felesleges adatáramlást. Tehát a látogatókat megérti, és a felhasználó igényei alapján közöl további híreket. Például, ha valaki Kanada gazdasági helyzetéről olvas egy cikket, a rendszer automatikusan további témába vágó írásokat kutat, majd felkínálja az olvasónak, mint eshetőséget a témában való alaposabb elmélyedési lehetőségként.

A rendszer fejlesztésének szükségességét az is indokolttá teszi, hogy az internet használók alapértelmezetten a Google által előnyös pozícióban részesített találatokat megbízhatónak vélik, így bátran ellátogatnak az érintett website-okra. A keresőkben való rangsorolás nem szakértelem, minőség alapján történik, hanem technikai paraméterek alapján, mint például, hogy egy adott szó milyen sűrűn szerepel a szövegben. Erre pedig nem lehet alapozni, ha információkat gyűjtünk a világhálón. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók leggyakrabban a Google, Bing keresőket használják, és általában az első két találatot tekintik meg, ha nem találták meg a keresett adatot, megváltoztatják a keresési kulcsszót, mellyel reményeik szerint több sikerrel járhatnak. Érdemes az információk hitelességét ellenőrizni, a későbbiekben esetlegesen felmerülhető kellemetlenségek elkerülésének az érdekében. Célszerű megnézni, hogy egy adott esetben ki  a website tulajdonosa, mennyire kompetens az adott témában, továbbá előnyös megnézni, hogy más hivatkozások is vannak e az érintett hírrel, adattal kapcsolatosan.

Az idén májusban engedélyezett arab domaiek után több nem latin betűs írással rendelkező ország is beadta igényét az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) felé a saját írásjelükkel regisztrálható domainek iránt. Ezek közül három ország, Kína, Honkong és Tajvan kapta meg a jogosultságot a saját karakterükből álló domain nevek bejegyzésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki ezen három állam országkódjával rendelkező domain tulajdonosa, vagy ilyen weblapot kíván meglátogatni, akkor a böngészőbe a kínai betűket beírva tudja elérni a tartalmat.

Eredetileg a domainek csak az angol abc betűit tartalmazták, az eslő lépés a más karakterek használatára 2004-ben történt, ekkortól lehetséges ékezetes domainek igénylése. Kína a Föld lakosságának több mint 20 százalékát teszi ki, ők eddig az angol abc írásjeleit beírva hívhatták csak be weboldalukat, amely előnytelenségekhez vezetett a nyugati világ országaival szemben. A saját nyelvű domainek használatának engedéyezése fontos lépést jelent, ugyanis nagy mértékben hozzájárul az arab nyelvű országok mellet immár a kínai írást használó nemzetek számára is az internet használat elterjedésére, az információ áramlás elősegítésére. Az érem másik oldala, hogy a külföldi internetezők számára ezek az oldalak jóval nehezebben lesznek elérhetők.

Más felsőbbszintű végződések, mint például a .com, .org egyenlőre kínai karakterekkel nem lesz elérhető, ugyanakkor még további 20 nemzet áll sorban, hogy saját országkódjával regisztrált domaineket nemzeti nyelvének írásjeleivel regisztrálhasson.