Eheti blogcikkünkben a néhány egyedi ám annál hasznosabb tárgyról írunk. Van kutyája? Esetleg néha elhagyja a bevásárlólistát? Vagy csak az érdekelné, hogyan lehet a reggelente a kávésbögrén e-maileket lekérni? Ez a cikk Önnek szól! Feltétlen olvassa tovább e heti bejegyzésünket! Nem fogja megbánni!

Sok embernek hazánkban és külföldön is egyaránt igen nagy problémát okoz, hogy kedvenc házőrzőjük elkóborol. Amerikában kifejlesztettek egy készüléket, mely értesítést küld az illetékeseknek, ha a kutyus éppen megszökni készül. Felmérések bizonyítják, hogy évente sok százezer házi kedvenc kóborol el. Az elveszett állatokat pedig igen nagy kihívás megtalálni, így olyan megoldást akartak kifejleszteni a kutatók, mely a bajt megelőzi. Az ötletelésnek végül az lett az eredménye, hogy egy nyakörvet az internettel összekapcsoltak, a készülék – mely neve: Tagg — pedig a GPS működésének az elvén folyamatosan meghatározza az állat tartózkodását, majd ha a megadott határt átlépné, a gazdájának értesítést küld. A Tagg egyszeri feltöltéssel akár 30 napig üzemel, leginkább kisebb testű kutyákhoz és macskákhoz tervezték. Vízálló és ütésálló, így gyártó szerint igen hosszú ideig lehet használni. Várhatóan szeptemberben kerül a piacra, egyenlőre csak Amerikában, később várhatóan majd hazánkban is meg lehet vásárolni nagyjából 50 ezer forint körüli összegért.

Igen sok ember vásárlás előtt összeírja, hogy mit szeretne a boltban megvenni, mert ha nem tenné, elfelejtené. Shanghaiban is eszerint jártak el az emberek egészen addig, míg nem alkották meg az intelligens bevásárlókocsit. Így lényegesen egyszerűbbé válik a bevásárlás, hiszen otthon, útközben, vagy ahol csak eszébe jut az embernek, lehetősége van lejegyzetelni az okostelefonjába, hogy mit szeretne majd vásárolni. A boltban csupán szinkronizálni kell a bevásárlókocsin levő tábla pcvel a telefont, majd vásárlás során az alkalmazás jelzi, hogy mi nincs még a kosárban. A boltolás során hasznos információkkal is ellátják az érdeklődőket egy-egy termékkel kapcsolatosan. Emellett az adott üzlet akcióit és a termékek összehasonlítását is le lehet kérni pillanatok alatt. Hogy hazánkba mikor fog betörni a technológia a jövő zenéje.

Azok számára akik reggeli kávéjuk mellett a hírújságok olvasása helyett az e-mailjüket olvasnák szívesen, jó hírrel szolgálhatunk. Smile Cup névvel illették azt a bögrét, melyből nem csak a kávét lehet meginni, hanem az oldalán levő kijelzőről az e-mailek is leolvashatóak. Az egyedi bögrét wifivel és bluetooth-al szerelték fel. Így könnyedén lehet rajta twitterezni, vagy akár e-mailekre válaszolni. A pontos időt is mutatja és akár a televízió távirányítójaként is használható. A terméket jelenleg még csak Japánban lehet megvásárolni.

Bő fél éve számoltunk be az akkor még béta Firefox 4 és a szintén előzetes kiadású Internet Explorer 9 megjelenéséről. Azóta mindkét rendszer elérte a stabil verziót, ám a fejlesztés nem állt meg. Sőt, a tavaly szeptemberben szárnyra kapott hírekhez kísértetiesen hasonlóan, a két böngésző ismét szinte egy időben jelent meg legújabb verzióival.

A viszonylag hamar piacra dobott legújabb fejlesztések magyarázata lehet a Chrome-nál is jól bevált „adj ki korán, adj ki gyakran” szemlélet (ne feledjük, hogy a legifjabb böngésző már a 11-es verziószámot tapossa), mely nemcsak technikailag, hanem marketing szempontjából is remek megoldás. (A módszer egyedüli hátránya, hogy a magasabb verziószámok ellenére a változások kevésbé szembeötlőek.) A gyors kiadás a Firefox esetében azt jelenti, hogy június végére érkezik a stabil verzió – az Explorernél valószínűleg éppen ez az erős konkurencia, továbbá a Windows 8-ra való felkészülés tette sürgetővé az újabb megjelenést. Lássuk tehát mindkét oldalon, mit tartogatnak számunkra a fejlesztők.

Fontos leszögezni, hogy mind a FF5, mind az IE10 „Beta”, illetve „Platform Preview” változat, tehát éles rendszereken egyelőre nem ajánlott a használatuk. Ellenben letöltés után a stabil változatok mellé telepítve (azokat nem felülírva) lehetőségünk van a kipróbálásukra.

A Firefox 5 választható frissítési csatornája

Mint említettük, a Mozilla Firefox 5 megjelenésében nem tér el az előző kiadástól, inkább a „motorháztető alatt” lelhetünk érdekességeket. A Kiegészítők esetében bízhatunk azok kompatibilitásában, bár néhány plugin okozhat hibákat. (Mi az egyébként kiváló Html Validatorral tapasztaltuk kellemetlenségeket a felugró ablakok kezelésénél). Változás még a Követés opció áthelyezése, mely immár a Beállítások alatt, rögtön az Adatvédelemnél található; valamint a frissítési csatorna választásának lehetősége, mely a Névjegy alól érhető el egy kattintással. Habár nem találtunk rá utalást, de a többfüles böngészésben is tapasztaltunk változást: a Chrome módszerét követve egy fül becsukásakor a többi nem tölti ki rögtön a felszabadult helyet, hanem amíg egérrel felettük állunk, állandó szélességen maradva kényelmesebbé teszik a további bezárásokat. A fejlesztett CSS-támogatásról, Javascript motorról, és HTML5-funkciókról szinte már nem is kell beszélnünk, viszont ezeknek is fontos szerepet kapnak a hamarosan következő tesztek során.

Az Internet Explorer 10 esetében (Platform Preview kiadás lévén) nehéz beszélni konkrét kezelőfelületről. Valószínűleg az IE9-hez hasonló, letisztult megjelenés vár majd a végleges változatra, viszont addig csak a fejlettebb CSS3 megjelenítést, a gyorsabb Javascript motort és más, „rejtett képességeket” tudjuk megvizsgálni.

A korábbi cikktől eltérően most elhagytuk a „házi” teszteket (ettől függetlenül a Microsoft Internet Explorer Test Drive oldalán továbbra is találni látványos demókat), inkább a függetlennek kikiáltott oldalakra koncentráltunk. Elsőként a Javascript megizzasztásával kezdtük a próbát, így megvizsgáltuk a Sunspider, a Kraken és a Mozilla Dromaeo alatt nyújtott teljesítményeket. Tesztgépünk változatlanul egy Acer Aspire 5741 laptop volt. (Intel Core i3 (4 x 2,13 GHz), 2 GB Memória, Integrált Intel HD videókártya, 64 bites Windows 7)

A motorháztető alatt rejlő képességek (ms-ok, ill. Dromaeo alatt futás/mp)

Meglepő, de a Sunspiderben nálunk lekörözte az IE a Firefoxot, viszont a Kraken szerint épp ellenkezőleg, a tűzróka volt több mint két és félszer gyorsabb. Még egy érdekesség, hogy noha a Sunspider alatt lemaradt az FF5, a karakterműveleteket még így is hamarabb számolta ki, mint a redmondiak böngészője. Emellett valószínű, hogy teljesen frissen telepített rendszerrel még jobb eredmények lettek volna elérhetők, ahogyan azt a Dromaeo futása után is sejteni lehet. Ez utóbbi tesztre külön érdemes odafigyelni, hiszen a Mozilla eme programja olyan számítási feladatokat (sőt DOM műveleteket) végeztet el böngészőnkkel, melyek akár a mindennapi böngészés, vagy programozási munkák során is előkerülhetnek.

A látványosabb tesztek futtatása előtt érdemes megjegyezni, hogy ezek végeredményébe még erősebben beleszámít a mi saját számítógépünk teljesítménye. Egyébként ezek a mérések szinte egyöntetűen az IE10-nek termettek babért, sőt mintha a Microsoftnál egyenesen ezekre a próbákra edzettek volna. Ne feledjük azonban, hogy az Explorer esetében nincs szükség külön kompatibilitási rétegekre (mivel csak Windows alatt fut), míg más böngészőknél a más-más platformok támogatása erőteljesen a teljesítmény rovására mehet. Nem mellesleg az IE teljesítményébe (mivel Platform Preview kiadás) egyáltalán nem szólnak bele a különböző pluginek, kiegészítők sem.

A megjelenítésre kapott pontok (a Canvas Performance Test esetében képkocka/mp)

A fentiektől függetlenül a „látványos” teljesítményt jól szemléltetik a PeaceKeeper, vagy a browserbenchmarks.net weblapon található programok, melyek közül a Canvas Performance Test mintha egyenesen IE10-re íródott volna. (Utóbbi esetben azonban a forráskódba belepillantva elmondható, hogy a pártatlanság minden gyanún felül áll.) Legutolsó tesztünk ezt még inkább megerősíti, noha kissé megmosolyogtató, hogy a WebVizBench a FF5-öt kérdés nélkül felismerte, míg az IE10-et csak Internet Explorer 9-nek látta.

Összességében elmondható, hogy a tavaly új erőre kapott böngészőfejlesztések csak jót tettek a piacnak. Erősít az Explorer és a Firefox egyaránt, egymás után jelennek meg az új verziók (ne feledjük, hogy még indén várható a teljes Firefox 5, 6 és 7 is!), és változnak jó irányba a funkciók a kezelhetőségtől kezdve a megjelenésen át egészen a teljesítményig. Örömmel várjuk hát minden fél részéről az új verziók megjelenését, hiszen mindezen változásoknak nyilvánvalóan mi, felhasználók vagyunk a legnagyobb nyertesei.

Napjainkban már szinte minden otthonban található számítógép, melynek winchester-én rendkívül fontos fájlokat, dokumentumokat, kedves emlékeket őrző képeket tárolunk. A tárolt fájlok mennyiségétől függően időközönként a dokumentumokat archiválni kell, hogy a számítógépen helyet tudjunk felszabadítani. Ám roppant fontos körültekintően megválasztani az adattárolásra szánt eszközt, mert nem mindegyik azonos élettartamú, így egy jól megválasztott adattárolóval sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!

A régi mágnesszalagos, floppy lemezes, lyukkártyás adattárolást napjainkra már lényegesen korszerűbb módszerek váltották fel. A legelterjedtebb és legtakarékosabb adattárolási eszköz a CD és a DVD lemezek használata. Ezek a lemezek, ha jó minőségűek, és vigyázunk az épségükre átlagosan 10-15 évig tudnak jó szolgálatot tenni, ezt követően könnyen lehet, hogy a tartalmukat nem lehet megtekinteni, mert használhatatlanná válnak. Rendkívül hasznos ha képeket vagy bizonyos dokumentumokat szeretnénk másokhoz több példányban eljuttatni.
.
A flash típusú adattároló eszközök közé tartoznak a memóriakártyák és a pendrive-ok, SSD meghajtó. A pendrive-ok és memóriakártyák óriási előnye, hogy kicsik, így kényelmesen magunkkal vihetjük bárhova, meglehetősen sok eszközhöz csatlakoztathatóak (pl.: mobiltelefon, fényképezőgép, diktafon, mp3 lejátszó). Nagy hátránya viszont, hogy apró méretük miatt gyakran elvesznek, vagy sokszor a mosógépben landolnak a farmerzsebbe felejtve. Így hosszú távú adattárolásra nem alkalmas.
.
HDD (winchester) adattárolók rendkívül nagy előnye a hosszú élettartam, nagy számban újraírható. Mára már igen kedvező áron hozzájuthatunk egy HDD-hez, az elmúlt évek áraihoz képest. Ám hátrányuk, hogy a mágneses és mechanikai sérülésekkel szemben óvni kell.
Az SSD ( Solid State Disk) fejlesztésekor a cél a winchesterek hátrányának a kiküszöbölése volt, így az SSD-ket már kisebb méretben, könnyebb súllyal gyártják. Nagy előnye ezeknek az eszközöknek, hogy roppant gyorsak, lévén, hogy nincs lemez, amit fel kellene pörgetni, melyről az adatok betöltésre kerülhetnek. Nem melegszenek fel, zajmentes üzemelésűek, kis fogyasztásúak. Ám nagy hátrányuk, hogy igen magas áron lehet megvásárolni.

.
Igen elgondolkodtató a jelenlegi adattárolási technika élettartama, lévén, hogy egy DVD-n 10, legjobb esetben 15 évig tudhatjuk biztonságban az adatainkat (ha vigyázunk az eszközre) míg az ókorban olyan eljárást alkalmaztak a kódexek, iratok tartóssá tételéhez,  hogy napjainkban is lehetőségünk van ezeket a dokumentumokat, régészeti leleteket tanulmányozni, ezáltal pedig több ezer évre visszamenőleg lehetőségünk van egy-egy kultúrába, nemzet történelmébe betekintést nyerni. Az pedig csak a jövő és a fejlesztők titka, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközök segítségével milyen sokáig tudjuk eltárolni azokat az adatokat, információkat, mely a következő nemzedékek számára lehetővé teszi az ezredforduló körüli történelem kutatását.

Forrás: bnet.com

A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a régi közmondás. Az emberiség számára már évezredek óta fontos az élő beszéd, gondolatok írásban történő rögzítése. A különböző koroknak megvolt mindig a sajátos íráshordozó eszköze, a kőtábláktól kezdve a papiruszon át a mai digitális adathordozókig. A 21. század vívmánya a modern táblagépek azonban nem előzmény nélküliek. A következőkben röviden bemutatjuk, hogyan fejlődött a digitalizálás legújabb vívmánya. Mielőtt ennek ismertetésére sort kerítünk lássuk, mit is jelent a tábla pc.

A tablet pc-k olyan hordozható komputerek, melyek képernyője alkalmas érintőképes és grafikus alkalmazásokra. Egyszerűbben megfogalmazva az ilyen adatbeviteli eszközök segítségével lehetővé tehető, hogy közvetlenül, kézzel vigyünk be adatokat a számítógépbe, mintha egy papírra írnánk, vagy rajzolnánk.

A digitalizálás kezdetei a 19. századba nyúlnak vissza. 1888-ban született az első, az emberi kéz mozdulatainak lekövetésére alkalmas szabadalom, amellyel az analóg írás digitális formában történő megjelenítése volt a cél. Elisha Gray találmánya a távírót vette alapul. A valódi áttörést azonban a számítógép elterjedése hozta, amely lehetővé tette az információk, a nagy adathalmazok kis helyen történő tárolását. Miért nem elégszünk meg a klaviatúrával felszerelt komputerekkel, notebookokkal? A hagyományos kézírással szemben a billentyűzet hátránya ugyanis, hogy leütésekor általában több idő telik el, mint amikor kézzel vetjük papírra a betűket, illetőleg a gépelés gyakorlatot is kíván. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet minél gyorsabban és egyszerűbben rögzíteni digitálisan az írásjeleket? A 20. század közepétől fogva különböző megoldások születtek ennek kényelmesebbé tételére. Ilyenek voltak a beszédfelismerő berendezések, ám ezek sajnos nem működtek kellő hatékonysággal, így gátolta elterjedésüket. Az információ bevitel sebességének növelését célozza például a szövegszerkesztők azon funkciója is, hogy néhány betű begépelésével felismeri a szavakat, ilyenkor a program a gyakoriság elvén próbálja kitalálni, hogy mit szeretnénk leírni.

Az első valódi digitalizáló táblákat a hadiipar fejlesztése hívta életre az 1950-es évek vége táján. A szovjet fejlesztésű Sztajlator és az amerikai RAND Tablet olyan nagy volt, hogy egy egész asztalt foglalt el; tartozékai egy érzékelő pad, amelyen egy speciális tollal lehetett rajzolni és egy hatalmas méretű kijelző monitor. A korai táblagépek még nem érzékelték az érintést, a mágnesesség elvén működtek, jobbára a ’60-’70-es években a tervezésben, grafikában alkalmazták ezeket a berendezéseket.

Az első tabletek, amelyek már ténylegesen a mai gépek közvetlen elődeinek tekinthetők, a 80-as évek végén kerültek piacra. A GRIDPad (Samsung) működése a kézmozdulat felismerésén alapult, egy tollal érintve a billentyűzetet imitáló felületet, lehetett rajta írni. A pen computerek családjába tartozó gép 16 szín megjelenítését tette lehetővé, 640X480 pixeles felbontással rendelkezett, flopy lemezre lehetett kimenteni az adatokat róla.

A ’90-es években az IBM és a Toshiba fejlesztett érintőképernyős gépeket, később ringbe szállt velük az ismertebbek közül az Acer, Fujitsu, HP. Minden hardver elterjedésében egy intelligens, a felhasználó számára könnyen alkalmazható szoftver játssza a szerepet. Ennek hiányát a Microsoft ismerte fel, abban az időben, amikor a Windows 3.1 operációs rendszert fejlesztette, így az már rendelkezett olyan kiegészítőkkel, amely kifejezetten ezen pc-k használatát segítette elő.

2001. novemberében, pontosan 9 éve mutatta be Bill Gates az általuk tablet PC-nek hívott, ma kereskedelmi forgalomban lévő érintőképernyős, mobil számítógépet. Az elődeihez képest sokkal laposabb, A4 méretű, csupa képernyős táblagép egy billentyűzetétől megfosztott notebookra hajaz. A Windows XP-n belüli új funkció teszi lehetővé, hogy a kézírást felismerve (virtuális billentyűzet nélkül) vigyen be szöveget a gépbe. A pc nemcsak digitalizálni képes, hanem a már bevitt feljegyzéseket akár fel is olvassa! A rendkívül sokoldalú gép kialakításában a miniatürizáció volt az egyik fő szempont. Az érintőképernyő, és a vezeték nélküli internet elérés jelentette a legnagyobb kihívást kialakításában. Az eszköz nélkülözhetetlen tartozéka természetesen az elektromágneses toll, ami lehetővé teszi az adatbevitelt.

A kezdetben meglehetősen drágának bizonyuló gépek eladása az elmúlt években, különösen idén jelentősen megugrott. Mint minden elektronikai cikk, a tabletekre is igaz, hogy mind nagyobb tömegben gyártják, a méretgazdaságosság miatt így olcsóbban hozzá lehet jutni. Az utóbbi évek növekvő érdeklődése hatására szinte hétről hétre egyre több cég kapcsolódik be az új pc bizniszbe, pl. Lenovo, Intel, LG is bejelentette ez iránti érdeklődését.

A modern tablet - Forrás: Origo.hu

Az elmúlt évtized fejlesztései két irányúak voltak: egyrészt a klasszikus tábla pc-k vonala: hibrid gépeket alakítottak ki, amelyek billentyűzettel is rendelkezhetnek, több új alkalmazás született. Ezek felhasználói általában az üzleti világ sokat utazó alkalmazottai, terepi munkákat végző személyek, akik számára a gyors jegyzet készítés és digitális rögzítés nagy segítség. Ezekre a számítógépekre a speciális operációs rendszerek kifejlesztésében a Google és a Microsoft jár élen (Android, Windows 7). A másik irány az ugyancsak a tabletek családjába sorolt iPadok, e-olvasók (iBookok) fejlesztése, melyek iránt egyre fokozódó az érdeklődés. Az iPadokon általában speciálisan ezekre kialakított iPad és iPhone programok futnak. Utóbbi fejlesztéseknél nem az írás felismerésre teszik a hangsúlyt, ugyanakkor ezek az apró kütyük minden olyan funkcióval rendelkeznek, mint egy laptop: média lejátszás, szövegszerkesztő, könyv olvasó, internet, stb. Az iPad kifejezetten az Apple terméke, de hamarosan más cégektől is várhatók hasonló termékek megjelenése (pl. Linux fejlesztésű WePad)

Az óriási fejlődési utat bejárt tábla gépek jövőjének fő csapásvonalai már kirajzolódnak: a kis méretű, multifunkcionális készülékek a laptopokat és netbookokat kiszorítva elterjedésük könnyen a mobiltelefonokéval vetekedhet majd.

Mivel napjainkban már egy egy háztartásban, cégben több számítógép, laptop található, a gyors megoldást wifik, routerek használata jelenti az internet megosztására. Ezeknek a készülékeknek pedig egységes, alapértelmezett jelszó, felhasználónév párosai vannak, melyek típusonként változnak csupán. Így a védekezés alapja, hogy a routert védjük le egy jól megválasztott, kellően bonyolult jelszóval. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre a router kézikönyve, mely tartalmazza a készülékhez tartozó felhasználónév, jelszó párost, a www.routerpasswords.com oldalra ellátogatva lehetőségünk van kiválasztani a gyártót, mely után egy táblázatban szerepelni fog a típusokhoz tartozó adminisztrátori felhasználónév jelszó kombináció. Az adminisztrációs oldalt pedig a böngészőből van lehetőség elérni egy IP címről. Ha sikerült belépni, már könnyedén meg lehet változtatni a router belépési adatokat egy kellően biztonságosra, ami mások számára ismeretlen. Érdemes kellően körültekintő lenni, nem biztos, hogy a legjobb a legegyszerűbb, tehát ne használjuk saját vagy házastársunk születési évét, vagy más kézenfekvő számokkat, mert a ravasz hackerek ezekkel próbálkoznak először. Így célravezető legalább 10 karakterből, számokat kis és nagybetűket, továbbá szimbólumot (*/- stb.) is tartalmazó jelszót megadni.

Rendkívül fontos egyedi hálózatnevet használni, a WLAN hálózatokhoz. A SSID, azaz az azonosító, mely minden WLAN-hoz tartozik, alapértelmezetten típusonként azonos. Mivel a laikus felhasználók többsége nem ismeri a jelentőségét annak, hogy miért fontos megváltoztatni az azonosítót, tudatlansága kiszolgáltatottá teszi a hackerek tevékenységével szemben. Tudniillik Default vagy Linksys elnevezésű VLAN hálózatot szinten bárhol találhatunk, akik pedig be akarnak törni egy hálózatba, biztos, hogy ilyen helyen teszik, így érdemes a vezeték nélküli hálózat kiépítése során a SSID megváltoztatására gondot fordítani.

Hatékony védekezést kívánunk a hackerek támadásai ellen, melyben a lenti videóval szeretnénk segíteni.

Az egyik legfrissebb trójai, mely nagy valószínűség szerint japán eredetű a Winny nevezetű fájlmegosztó oldalon keresztül gyűjthető be, mely a fertőzött gépen szereplő böngészési előzményeket adja hírül egy nyilvános website-on. Erről a fekete listáról pedig csak pénzért kerülhet le az ember. A vírus a letöltött program futtatásakor a felhasználó személyes adatainak a begyűjtése után egy párbeszéd ablakban figyelmeztet, hogy a szerzői jogok megsértése miatt továbbá a begyűjtött adatok törlésének az érdekében fizessen büntetést a szerencsétlenül járt illető. A hatást egy szerzői jogvédő szervezetnek a nevével próbálják fokozni, kik ugrásra készen bármikor lecsaphatnak a gyanútlan „tolvajokra” Az így megfélemlített emberek egy része pedig gyorsan bankkártyájukhoz nyúlva próbálják menteni a menthetőt, melynek még nagyobb bonyodalom lesz az eredménye: ellopják a bankkártya adatait.

A szakemberek szerint mellesleg a vírus egy megfelelő vírusirtóval egyszerűen eltávolítható.

A trójai vírusok a felhasználók számára hasznosnak tűnnek (pl. játéknak vagy irodai alkalmazásnak töltik le), de valójában kártékony program. Leggyakrabban vírusokat, kémszoftvereket hordoznak magukban, melyek a program telepítésekor automatikusan a gépünkre felkerülnek. Jelentős kárt tehetnek a rendszerben; fájlokat törölnek, meghajtót formáznak, amit kikerülhetünk, ha csak megbízható forrásból származó letöltéseket használunk. Trójaival akár egy e-mail üzenet csatolmánya miatt is megfertőződhet a gépünk, de a leggyakrabban letöltésekkel és fertőzött weboldalak látogatásával gyűjthetőek be. Tehát a legelőnyösebb számítógépünk naprakész védelméről gondoskodni, melyet egy jól megválasztott vírusirtóval és tűzfallal játszva elérhetünk.

A hoaxokat könnyedén felismerhetjük, ha a kapott levélben szerepel, hogy „ezt a levelet küldd tovább minél több embernek” Általános jellemzője a hoaxoknak, hogy igencsak figyelemfelkeltőek, mivel vagy a gyors meggazdagodás eshetőségét kínálja fel, kevés munkával, vagy valamilyen (ál)veszélyt jelez előre, és igencsak sok esetben az emberek érzelmeikre akar manipulatív módon hatni, például egy beteg gyermeknek való adománygyűjtéssel, melyre minden jóindulatú ember megindul, és úgy gondolja, miből tart tovább küldeni ezt a levelet. Mivel az esetek nagy részében valamilyen megbízható forrásra hivatkozik a levél írója hírnevű cégekre, személyekre, így a siker már elkönyvelt a tudatlan laikusok körében.

A legbölcsebben akkor cselekszünk, ha sosem küldünk tovább olyan leveleket, melyben erre buzdítanak minket, amennyiben felmerül bennünk a gyanú, hogy a levélben szereplő információk valóságtartalma kétséges, érdemes utánajárni a megadott telefonszámon, vagy ha más adat áll a rendelkezésre, abból kiindulva nyomozni. Például, ha emberrablókról kapunk hírt az illetékes rendőrkapitányságon célszerű érdeklődni.

Többféle hoax ütötte fel a fejét, ebből most néhányat mazsolázunk:

A felrobbanó mobiltelefonnal ijesztgeti a mailezőket 2004 óta az a lánclevél, melyben képekkel is megpróbálja a lánclevél írója nyomatékosítani a veszély lehetőségét, hogy mi történik azokkal, akik a mobiltelefont éppen az akkumulátor töltése közben használják.

Magyarosítás után hazánkban is elterjedt az a levél, melyben Bill Gates figyeli az e-mailek továbbküldését, és ezt 245 dolláros extra honoráriumért cserébe milyen megtérülő megtenni. Természetesen ez sem volt igaz.

Volt pánikkódos hoax is, melyben azt próbálták elhitetni, hogyha valaki ATM automatából pénzt vesz fel, és bajt észlel, akkor legkönnyebben úgy tud segítséget kérni, ha visszafelé adja meg a PIN kódot. Aki kipróbálja csupán azzal szembesül, higy hibás Pin kódmegadásával felajánlja az ATM, hogy ismét próbálja megadni a kódját… És ezzel természetesen a hoaxoknak a véget ne érő története nem fejeződött be, hiszen mindig újabb és újabb üti fel a fejét, ezért érdemes résen lenni.

Hazánkban az 50 éven felülieknek a 47 százaléka tud sms-t írni, és több mint 80 ezren interneteznek. Ők leginkább azért csatlakoznak a netre és szörföznek a hálón, hogy a magányt elkerüljék, csillapítsák. Igaz nem közülük válnak ki az informatikai guruk, de egyre szimpatikusabb számukra a cyber tér. Az idősebb korosztály nagy érdeklődéssel tanulmányozza az egészséggel kapcsolatos oldalakat, az aktuális eseményekkel kapcsolatosa híreket a korosztály fele szerzi be az internetről. A szakemberek úgy gondolják, hogy a nyugdíjasok egy része rájött arra, hogy az internet milyen lehetőségeket hordoz magában, ezáltal szeretnék egyre jobban megtanulni a kezelését, és az előnyeit kihasználni. Nagy segítséget nyújthat -illetve gazdaságilag is megtérülő- számukra, ha a rokonságukban levő ifjúság -unokák, gyermekek- szeretettel, türelmesen egyben bátorítóan segítenek a szükséges tudnivalók megismerésében, akár közösen gyakorolják az e-mail küldését, chat programok használatát, vagy csupán egy hírportálon levő tájékozódást.

Ilyen, és hasonló rendszert már máshol is kiépítettek, ezért a jövőben az internet fejlődése okozhat még meglepetéseket. 1994-ben Amerikában is indultak kutatások, a hatalmas terhelés miatt már már elavultnak tűnő internet hálózat lecserélésének az érdekében. A fejlesztések során az amerikai kutatóintézeteket, egyetemeket egy saját, igencsak nagy sebességű (elméletileg 100 Gb/s-os) adatforgalommal működő hálózattal látták el, melynek az Internet2 nevet adták. Sajnos kereskedelmi forgalomban nem tervezik elérhetővé tenni, pedig igencsak megkönnyítené számos vállalat életét, munkáját.

Ezen túlmenően a japánok is kemény munkálkodások közepette dolgoznak a színfalak mögött. Állításuk szerint 2015-ben fognak előrukkolni a legújabb kutatási eredményükkel, reményeik szerint az internet utódjával.

A kutatóknak az internet újjáépítését tűzték ki célul, közös elképzelésük szerint a fejlesztésekkel gyorsabban, olcsóbban, hatékonyabban, megbízhatóbban szeretnék a világhálót elérhetővé tenni. Hogy ezt sikerül-e kivitelezni valamelyik elszánt fejlesztőcsoportnak, a jövő titka.

Nemrég sok budapesti polgár életét megnehezítette az elég sokáig zajló BKV sztrájk. Ráadásul a MÁV felől is hallunk efféle híreket. Ám a technológiai fejlődés most sem szüntette be a munkát, és talán pont az ehhez hasonló esetek járhattak a tudósok fejében mikor kifejlesztették a U3-X „monociklit”. A Honda szakértői az egyensúly-szabályzó technológiát használták fel, amelyet a robotika területén fejlesztettek ki.

A súlya kevesebb mint 10 kg, és mivel mindössze egy darabból áll, így kézben is könnyen hordozható. Az akkumulátor feltöltésével majd 1 órán át képes működni és kb. 6km/h-val száguldozhatunk. Bár valószínűleg nem repesnek az örömtől azok, akik az elővárosokban laknak és 25 cm -es hóban és fagyban kellene azt a pár tíz kilométert megtenni, de az biztos, hogy eléggé feltűnő lenne a megjelenésük az országutakon, vagy a városban. Hiszen ez a kis szerkezet leginkább egy hatalmas babapiskótára emlékeztet.

.

A felső részen található az ülés rész amely nemes egyszerűséggel kihajtogatható, az alsó feléből pedig a pedálok nyílnak le, illetve itt van a technológia egyik „kis” trükkje, ugyanis a szerkezet a látszattal ellentétben sok kis egymástól függetlenül mozgatható kereket tartalmaz. Ez teszi lehetővé hogy a monocikli dőlési szögünkkel megegyezően mozgásba lendüljön és a megfelelő irányba induljon el. Vagyis előre, hátra, jobbra, balra, egyaránt mozoghatunk vele. Nem lehet könnyen feldőlni, mivel a pedálokról gyorsan a talajra léphetünk, ha bizonytalanságot érzünk. Dőlés közben azért szükség van arra hogy az ülést megmarkoljuk mert előfordulhat hogy csúszkálni kezdünk.

Többféle funkciót is betölthet életünkben ha egyszer forgalomba kerül pl.: bevásárlóközpontokban remek közlekedési eszköz lenne, mind idősebbek mind gyerekek részére, ők élveznék talán a legjobban, de múzeumok, kiállítások megtekintésére is alkalmas lehet. Sajnos valószínűleg az utcai használathoz még fejleszteni kellene, mivel a kis kerekek a magyar utakat, az egyenletlen beton felületet nem díjaznák, de mivel könnyen hordozható így buszra, metróra könnyedén felvihető (feltéve ha nincs éppen sztrájk) és ha van olyan tár vagy park ahol térkövekkel is díszítik a területet akár nagyszerű szórakozási lehetőséget is jelenthetnek. Vigyázat a szerkezet nem küszöbpárti!