Az autógyártás kezdetétől az intelligens, computeres autóig

Napjainkig is vita tárgyát képezi, hogy ténylegesen kinek a nevéhez köthető az autó-mobil felfedezése, hiszen az 1800-as években élő mérnökök központi szerepet töltöttek be az autógyártás történetében. Az akkori csoda járgányok első ránézésre nem mindenkiből az elismerés szavait váltották ki, hiszen ahol felbukkantak igencsak nagy füstfelhő, és hangzavar támadt. Ennek ellenére ezek a közlekedési eszközök adták az alapját annak, hogy most a 21. században modernebbnél modernebb gépkocsikkal közlekedhetünk, és a jövő tartogat még meglepetéseket.

Karl Benz több mint 120 éve vette át a Szabadalmi Hivatalban az autó feltételezhető születési anyakönyvi kivonatát, a szabadalmi bizonyítványt. 1895-től John Boyd Dunlopnak köszönhetően már pneumatikus abroncsokon gurultak ki a gyárakból az autó-mobilok. Ötletét onnan nyerte, hogy az akkoriban divatos triciklik igencsak tekintélyes méretű nyomot hagytak maguk után a fűben, így egy locsolótömlőre tekintve ihletet nyert: vízzel telt gumislagot kell a kerékhez rögzíteni. Mivel a víz nem biztosított megfelelő mértékű ellenállást, így levegővel telített gumiszalagot erősített a kerekekhez. Ez pedig már elérte a várt sikert, melynek következtében beindította vállalkozását. Eleinte csak kerékpárosokat szolgált ki, de 1906-tól autóabroncsokra is specializálódott. A Dunlop azóta világvezető gumiabroncsgyárrá nőtte ki magát. Majd a Michelin-fivérek Dunlop ötletét tovább vezetve leszerelhető gumiabroncsokat fejlesztettek. A francia Louis Renault is az autógyártás úttörői közé tartozott, hiszen nevéhez köthető többek között a hidraulikus lengéscsillapító, bal oldali kormánymű, szervofék és a taxióra felfedezése. Az amerikai Henry Ford ugyancsak tevékenyen részt vett az autóipar kialakulásában, 1903-ban megalakította a Ford Motor Company-t, mely céget napjainkig is Ford leszármazottai vezetnek. Neki köszönhetjük a futószalagot. Tekintettel arra, hogy hatalmas mennyiségű megrendelés érkezett a gépkocsikra, szükségszerű volt újítani, így futószalagos gyártósort alakított ki, illetve az alkalmazottainak a lehető legmagasabb fizetést biztosította, mellyel megalapozta vállalkozása sikerét. Ezt pedig már a számok is szemléletesen illusztrálják: 1910-ben 18 ezer, míg 1913-ban 168 ezer Ford T-modellt gyártottak.

Magyarországon az első forgalomba helyezett autó egy Benz-Velto volt 1895-ben, ami 1 lóerős teljesítménnyel rendelkezett, tulajdonosa pedig büszkén autózott Budapesten lenyűgöző gépjárműjével. Majd a 20. század hajnalán felbukkant az utakon az első magyar tervezésű csomagszállító autó, melyet Csonka János tervezett a Magyar Posta megrendelésére, melyben a GANZ gyár aktív segítőpartnere volt. Ezt követően pár hónap múlva megjelentek az első teherautók, melyek a Törley szállítmányozását nagy mértékben megkönnyítették. A 20. század első felében több nagyszerű gyár alakult, ahol világszínvonalú gépkocsigyártás folyt, többek között ilyenek voltak a MARTA (Magyar Automobilgyár Rt. Arad), a MÁG (Magyar Általános Gépgyár Rt.) elnevezésű vállalatok. Ebben az időszakban az alvázgyártók és a kocsi gyártók iparágának az együttes munkája jelentette a gépjárműipart. Az első világháborúban a nyersanyaghiány és egyéb tényezők hatására az autóipar kissé alábbhagyott a virágzásban. A háborút követően a gyártás folytatásához összegyűjtötték az ócskavasakat, mely felhasználásával ismét munkába láttak. A nehéz folytatást nagyszerű eredményék kísérték: a MÁG a 20-as évek elején többek között Dániába, Japánba, Kínába exportálta az autó-mobiljait. Majd a második világháború ismét a termelést hátráltatta. A személyautó gyártást megszüntették, az így felszabaduló energiákat pedig lehetőségekhez mérten a hadsereg munkájának a támogatására fordították. Az országon átvonuló haderő rendkívüli csapást mért az autóiparra is. A gyárakat szinte teljesen megsemmisítették. A nyersanyag hiány, és a háborúban elhunyt szakemberek elvesztése is az iparág újraindulását hátráltatta. A gyárak a helyreállítás után államosításra kerültek. A 40-es évek végére már-már ismét elkezdődtek a munkák, ennek ellenére az autógyártás megszűnt, ellenben a Pannónia, és Csepel motorkerékpárokat 30 éven át gyártották. Hosszú szünet után 1992-ben a General Motors Hungary gyártószalagról az első Opel Astra személyautó legurult, mely meghozta az áttörést. Majd Esztergomban a Suzuki autógyár építését befejezték, ezt követően az Audi és a Mercedes is felépítette a magyarországi gyárát. Az autógyártás pedig töretlenül halad napjainkban is előre.

A fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan 40-50 éven belül élvezhetjük a robotautók által biztosított előnyöket. Képzeljünk csak el egy napenergiával működő gépkocsit, mely a gyerekekért elugrik az iskolába, külön órákra, a KRESZ szabályok betartásával és a parkolást is kellő körültekintéssel, helytakarékosan oldja meg. Ilyen és ehhez hasonló prototípusokkal rukkolt elő pár hónapja többek között a Honda, Audi, Nissan a Los Angelesi Car Show-n. A Honda napenergiás gépkocsival büszkélkedett, a Toyota bio autómobillal állt elő, melyek közül néhány típus akár a levegőben lévő mérgező anyagokból is képes üzemelni. A Nissan fejlesztői pedig közlekedési asszisztenssel látták el a gépjárművet, mely lehetővé teszi, hogy a járgányunk nélkülünk guruljon el a csemetékért a szükséges helyre, és hazaszállítsa őket. Természetesen a Volkswagen is mindent bevetett: kétkerekű, cseppformájú álló-fekvő helyzetben haladásra képes járgányt fejlesztett. Az autógyártás számára a legnagyobb megmérettetést a környezetszennyezés visszaszorítása, és a balesetek csökkentését elősegítő biztonsági rendszerek kiépítése, fejlesztése jelenti, ami lássuk be, nem kevés kihívást jelent.

Share

Szóljon hozzá!

*

Content Protected Using Blog Protector By: PcDrome.