Az Internet Explorer 9 lesz a Firefox 4 új ellenfele? – „béták harca”

Habár a Mozilla már korábban közzétette a Firefox 4-es verziójának immár 6. bétáját, a Microsoft csak nemrég rukkolt elő a 9-es Explorerrel. Milyen változást hozott a régi-új böngésző, és milyen irányban halad a fejlesztésének menete? A következő blogcikkünkben többek közt erre a kérdésre keressük a választ, mindezt megfűszerezve néhány gyors, áttekintő teszttel, melyekből természetesen nem maradhat ki a Chrome és az Opera sem. Lássuk hát, mire képesek a redmondiak a tűzrókával szemben!

Aki gyors válaszra vágyik, annak elmondhatjuk: elég sok mindenre. Mielőtt azonban rátérnénk az Explorer részletes elemzésére, röviden tekintsük át, mivel fogad minket a Mozilla.

„Mi történt, jó programot indítottam el?!” – ez lehet az egyszeri Operás gondolata, amikor először betölti a 4-es Firefoxot. A „versenytárshoz” hasonlóan nemcsak a címsor került lejjebb, közvetlenül a fülek alá, de még a Vissza/Előre – Frissítés – Nyitólap triumvirátus is megtévesztésig az Operára hajaz. Igaz, ettől még a Chrome-ot is vehetjük mintának, viszont az új „Firefox menü” (ami például a 2003-as Wordben is látott Office-gombra emlékeztet kissé) már tagadhatatlanul az Operát juttathatja eszünkbe. Előnye viszont, hogy a menürendszer könnyen áttekinthető, elsőre kézre áll. Persze változatlanul használható az Alt-tal előhívható klasszikus menü is, de az új gomb mellett erre már kevésbé lesz szükség. A kinézet mellett természetesen még számos újdonságot találunk: a Kiegészítők immár nem felugró ablakban, hanem új fülön nyílnak meg (akárcsak az új Lapcsoportosító), a Beállításokban megjelent a Szinkronizálás lehetősége (most még könnyebben cipelhetjük gépről-gépre könyvjelzőinket, jelszavainkat), még szélesebb körű Windows 7 támogatás (multitouch, tálcáról megnyitható fülek stb.), bővebb HTML5, CSS3 támogatás, és még sok-sok újdonság.

Ennyi kihívást látva, és ismerve az Explorer korábbi vesszőfutását (az alig-alig kompatibilis 7-es, majd a lassúnak titulált, felemásan fogadott 8-as után) a Microsoftnak valami tényleg újjal kellett előrukkolnia. A korábbi hírek szerint a fejlesztők mindent megtettek (gyorsabb, „Trident” névre hallgató megjelenítőmotor, újraírt JavasScript-motor, átdolgozott felhasználói felület), de lássuk, vajon sikerrel jártak-e.

Rögtön az elindítás után elismeréssel bólinthatunk az Explorer előtt. A betöltés, különösen az IE 8 után szinte a Chrome-ot lepipáló sebességgel történik. Emellett külön ínyencség, hogy a böngésző figyel a bővítményekre is: ha valamelyikük két tizedmásodpercnél lassabban indulna, az Explorer felajánlja a letiltását. Kellemes figyelmesség, de a nyitólap megjelenésével valószínűleg már nem ez fogja lekötni a figyelmünket.

Az „üvegesítés” és a letisztultság bizony nem kerülte el a 9-es Explorert sem, és el kell ismerni, ennek megjelenítését nagyon elegánsan oldották meg a Microsoft mérnökei. A minél keskenyebb fejléc érdekében a menüsor egy vonalba került a fülekkel, viszont eltűnt a jobb oldali keresőablak: a Chrome mintájára a keresőkifejezések a címsorba gépelhetők. A többi böngésző mintájára új fül nyitásakor most már a Kedvenc helyek lap fogad, hogy akár azonnal betölthessünk egyet gyakran látogatott webhelyeink közül. Apropó fülek: a tabok most már a jobbra-balra tologatáson kívül a főablakból is kihúzhatóak, és a képernyő oldalához cipelve új ablakban nyithatók meg. Így pl. kettőt egymás mellé téve akár össze is vetjük a tartalmukat. Ráadásként a füleket akár még a tálcára is rögzíthetjük (mint a lenti képen), ezzel mindig szem előtt lesznek. A fentieken kívül az összetartozó lapok színezése már csak hab a tortán.

Az IE9 további, változatosabbnál változatosabb funkcióit napestig lehetne sorolni, de hogy csak néhányat említsünk: újragondolt letöltéskezelő, mely tényleg csak indokolt esetben figyelmeztet a gyanús fájlokra; okosabban kialakított és elhelyezett információs sáv; szabványokat szem előtt tartó HTML5, CSS, DOM és SVG támogatás, hogy weblapunk mindenhol ugyanúgy jelenjen meg; grafikus processzorra (GPU) is támaszkodó megjelenítés (HTML5 videolejátszás, minőségi 2D-s képrajzolás) és még számos, szinte forradalmi funkció. Egyetlen komolyabb hátrány róható fel az Explorer számára: a béta csak Vista és Windows 7 alatt érhető el, az XP-t nem támogatja. A remények szerint azonban a végleges változat már a megszokott, régi operációs rendszerünkön is maradéktalanul fog futni.

A külcsín és technikai adatok után lássuk végre gyakorlatban, mivé csiszolódott 15 év alatt az Explorer. Ahogyan a bevezetőben említettük, a „kihívók” közt szerepel a Firefox mellett még a Chrome és az Opera is. Tesztgépnek ugyan nem Paksról kölcsönöztünk erőművet, de az összehasonlításhoz tökéletesen bevált az Acer Aspire 5741 laptop. (Intel Core i3 (4 x 2,13 GHz), 2 GB Memória, Integrált Intel HD videókártya, 64 bites Windows 7)

Elsőként kezdjünk „hazai pályán”. A Microsoft az IE9 tesztelhetőségére létrehozott egy oldalt, ahol a sok látványos bemutató mellett egy-két rövid felmérést is elvégezhetünk. Bevezetőnek a Flying images link alatt „pörgettük meg” a böngészőket, és lestük a másodpercenkénti képkockaszámot (FPS). Elmondhatjuk, hogy a programok  első körben egészen jól szerepeltek, sőt az Opera és az IE9 holtversenyben 60 FPS-t ért el. Megismételtük hát a tesztet, most már eggyel növelt képmérettel (Increase), ennek eredményét mutatja a második oszlop.

Ha már itt jártunk, megnéztük, milyen új DOM lehetőségeket biztosít az IE9. Az Enhanced DOM Capabilities link alatt felmérhetjük, hogy böngészőnk (a Microsoft szerint) mennyire támogatja a honlapunkhoz megírt kódokat. A 24 darabos puzzle kirakása változatos eredménnyel zárult. Sajnos a Firefox 4 bétát úgy tűnik, még nem ismerik Redmondban, ezért vele nem tudtuk elvégezni a tesztet.

Habár eddig az Explorer jól teljesített, kíváncsiak voltunk, vajon hogyan boldogul a „klasszikus” tesztekkel. Egy könnyű Acid 2 teszttel folytattuk, majd következett az Acid 3. Az első körben a Firefoxot kivéve minden versenyző hibátlanul kirajzolta a mosolygó arcot (mindkét FF a szemek helyén vörös „ERROR” üzenetet jelenített meg), azonban az Acid 3 teszt már (szó szerint) színesebb végeredményt mutatott, és nem is érte el mindenki a maximális 100 pontot.

Az Acid 2 teszten még „cenzúrázta” a smileyt a Firefox 4, de az Acid 3-on már joggal mosolyoghatott.

Az Explorer az ACID3 felirat árnyékán és (a Firefoxhoz hasonlóan) az egyik négyzet színén bukott el 5 pontot. Noha a 3-as FF szépen árnyalta a feliratot, mégis kevesebb pontot kapott a konkurenciánál, amit viszont a 4-es verzió ügyesen szépített. A Chrome és az Opera hiba nélkül vette az akadályokat.

A következő tesztben szintén a Google böngészőjének ígérkezett a legmagasabb pontszám, és a Chrome hozta is a papírformát. A „házi” V8 teszt az alábbi eredménnyel zárult:

A Chrome még így is, várakozáson felül elhúzott a mezőnytől, csak az Opera tudott vele úgy, ahogy lépést tartani. Persze a független méréseknek mindig szívesebben hisz az ember, ezért kísérletet tettünk a Sunspiderrel is, hogy valóban meggyőződhessünk a Chrome páratlan Javascript-képességeiről.

Úgy néz ki, a Google-os mérés nem tévedett, valóban nagyon fejlett, illetve gyors a Chrome a Javascript terén.

Felmérésünk végén pedig következzen egy valódi nagyágyú. A Futuremark nem csak (vitatott pártatlanságú) videokártya-mérő programjáról, a 3DMark-ról, hanem a Peacekeeper nevű böngészőtesztelő alkalmazásáról is híres. Ennek elindításakor az Explorer esetében egy kis akadályba ütköztünk, mert bár támogatta az előzetes rendszerelemzést, de ezen sehogyan sem akart továbblépni. A nagy „Benchmark…” gomb alatti „Run without system scan” linkkel indítva viszont már lefutott az elemzés. Összehasonlításul megnéztük az Intel Core i7 processzoros gépek teljesítményét is, így könnyen látható, hogy az elért pontok arányában nincs számottevő különbség a Core i3-as, laptopos mérésekhez képest.

Habár a benchmarkot szépen lefuttatta az Explorer, pontjai csak az utolsó helyre voltak elegendőek. Itt is feltűnő a Chrome előnye, bár az Opera ezúttal is erősen tartotta a második helyet.

Mindent összevetve az Explorer szebb és ígéretesebb mint valaha. Elmondható, hogy alaposan összeszedte magát, különösen a 8-as verzióhoz képest, ám a Firefox 4 és különösen a szoros mezőny mellett ez egyelőre még csak a figyelem felkeltésére elég. Noha a rendszer még béta verzióban van, a Microsoftnak nehéz lesz utolérnie nemcsak a Google szinte semmiből feltűnt böngészőjét, de még a jó öreg Operát is. Mindenesetre a törekvéseket csak üdvözölni lehet, és bízzunk benne, hogy a redmondi óriáscégnek egyszer majd újra sikerül felkavarnia a böngészőpiac eddig sem éppen nyugodt állóvizét.

Share

Szóljon hozzá!

*

Content Protected Using Blog Protector By: PcDrome.