A jövő a fénykódé?

A vonalkód esélyes vetélytársát mutatták be a közelmúltban amerikai kutatók, a Bokode-ot, mely 3 milliméter átmérőjű, távolról, akár 20 méterről is leolvasható, és tízezerszer több információt tud eltárolni, mint egy hagyományos vonalkód.

textually.org

textually.org

A első vonalkódot 1950-ben készítették, de használni csak jóval később, 1973-ban kezdték: a bemutató leolvasás egy ohioi szupermarketben történt mely egy csomag Wrigleys rágógumi oldaláról olvasta az információt. A bemutató árut múzeumban őrzik, a vonalkód pedig világszerte elterjedt, és megkönnyíti a hétköznapokat. A vonalkódok különböző szélességű sötét és világos egymással párhuzamos csíkok váltakozása. Megdöbbentő módon a fehér csíkokat azonosítja a leolvasó, mert innen verődik vissza a leolvasó által kibocsátott impulzus. Hazánkban a 90-es években terjedt el a használata, előtte a 80-as évek közepén először a Skála hasznosította a vonalkód nyújtotta előnyöket, mellyel azonosítani lehet a gyártó országot, gyári számot és a gyártó cég által megadott cikkszámot. Ezáltal mind az eladóknak, mind a vásárlóknak a munkáját megkönnyítve, pillanatok alatt egy bizonyos termék ára kideríthető, vagy akár az árukészlet egyszerűen ellenőrizhető, mellyel igen sok időt lehet megspórolni. Viszont nagyon nagy hátránya, hogy kisméretű tárgyra nem lehet elhelyezni, illetve a leolvasásuk a legkorszerűbb technikai eljárások következtében is maximum 30 cm-es körzeten belül lehetséges.

.

Amerikai kutatók rájöttek, hogy sokkal korszerűbben meg lehetne oldani a termékek azonosítását, és lényegesen több információt is el lehet tárolni, egy másfajta módszerrel,mint a vonalkód, melyet akár kamerás mobillal is olvasni tudunk. A Bokode a megszokott vonalkódnál jóval kisebb, és jelentősen több, akár tízezerszeres információval lehet ellátni, mint jól bevált elődjét. Egy led-re feszülő 3 milliméter átmérőjű eszköz a Bokode, mely fényét ha a leolvasó érzékeli, felismeri a mintázatba kódolt információt. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói két lehetőséggel álltak elő az aktív Bokode-dal melyen egy led található, így a kamera könnyedén megtalálja, illetve a passzív Bokode, melynél a kamera világítja meg a kódot, ez igencsak költséghatékonyabb megoldást tesz lehetővé.

.

Sajnos meglehetősen magas ára miatt nem várható a gyors elterjedése, mivel darabonként az aktív Bokode 5 dollárba kerül. A kutatók természetesen   nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy olcsóbban elérhetővé tegyék találmányukat, amit a fényforrás nélküli változatban tudnak kivitelezni. Ezen túlmenően elterjedését az is gátolja, hogy a boltoknak, szupermarketeknek, melyek akár több tízezres árukészlettel rendelkezhetnek egyenlőre nem gazdaságos az eddig jól bevált vonalkód lecserélése, mivel igencsak sok adatot kellene feldolgozniuk. Pedig meglehetősen sok területen hasznosítható lenne ez  a újfajta kódolás. Kereskedelemben az élelmiszerek esetében rendkívüli mennyiségű praktikus tudnivalóval, például táplálkozási információkkal láthatná el a vásárlókat, illetve akár az autónkból, az úton elhaladva mobiltelefonunk segítségével, lehetőségünk lenne azonosítani, hogy az általunk keresett termék megtalálható e az adott üzletben. Könyvtárakban is nélkülözhetetlen segítséget nyújthat, nyilvántartó rendszerként való használata. A fejlesztői úgy vélik, hogy akár a közlekedésben a mögöttünk haladónak segítséget nyújthat a mini kód, hogy mikor helyes megállni, vagy merre előnyös kanyarodni.

.

Az elmúlt években több kezdeményezés is történt a vonalkód fejlesztése, illetve ilyen jellegű speciális igények kielégítésének az érdekében: 2007-ben például a Microsoft színes vonalkóddal rukkolt elő, mely fekete fehér társához képest kétszer annyi információt tud eltárolni. Igaz a Microsoftnak nyilatkozata alapján „nem az a cél, hogy nyugdíjba küldjék a régi típusú vonalkód-rendszert”. Pedig ez előbb vagy utóbb be fog következni.

Share

Szóljon hozzá!

*

Content Protected Using Blog Protector By: PcDrome.